CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
November 12-én megtartották a III. Nemzeti Vallásturizmus Fórumot Mátraverebély-Szentkúton. A rendezvény célja, hogy megteremtse azt a szakmai együttműködési hálózatot, amely a hatékonyabb fejlesztéseket és működtetést elősegíti. A rendezvényen az egyházi és állami tisztségviselők mellett jelen volt Bozóky Anita, a Váci Egyházmegye turisztika vezetője, aki a kerekasztalbeszélgetés vendége is volt.November 12-én már a harmadik nemzeti vallásturizmus fórumot szervezte meg a Nemzeti Vallásturizmus Tanács, ezúttal hazánk kedvelt kegyhelyén, Mátraverebély-Szentkúton. A 80 fő részvételével lezajlott, vallásturizmussal kapcsolatos szakmai konferencián azok az egyházi, kormányzati és turisztikai szakemberek vettek részt, akik a magyarországi vallási értékkincsek bemutatásáért, népszerűsítéséért, szakmai és intézményi hátteréért felelnek. A konferencia célja minden évben az ismeretszerzés, a jó gyakorlatok megosztása és az együttműködések kialakítása. A rendezvény egyházi és állami tisztségviselők köszöntőjével vette kezdetét, majd a jelenlévők előadást hallhattak A stratégiai gondolkodás fontossága az egyházi értékkincsek bemutatásánál címmel. A nap kerekasztalbeszélgetéssel folytatódott, mely a stratégiai gondolkodás lehetőségeit és buktatóit fejtegette; a beszélgetés egyik vendége Bozóky Anita volt, aki fontosnak és hasznosnak találta a témát. „Minden működésnek van iránya, de nem mindegy, hogy ezt mi magunk alakítjuk, vagy csak ahogy a helyzet adja. A stratégiát nem lehet egy kaptafára ráhúzni egyetlen szervezetnél sem, vannak specialitásai, hibái, irányai – ezeket a kérdéseket jártuk körbe a vallási helyszínek esetében.”
A kerekasztalbeszélgetés után régiók szerint szekcióülések következtek. „Átbeszéltük a különböző szervezetek rövid távú stratégiáit; ki, milyen problémákba ütközik, hogy lehetne egymást megismerni, összekapcsolódni, hogy jó együttműködések tudjanak kialakulni. Beemeltük a célcsoportokat a gondolkodási körbe, és stratégiai célként jelent meg a fiatal generáció és a családok megszólítása; milyen módon és milyen eszközökkel lehetne őket is a vallásturisztika körébe bevonni, a vallásturisztikai attrakciókkal megszólítani. E kapcsán érintettük az új trendek és innovatív eszközök megjelenésének lehetőségét a vallásturizmusban, és természetesen a vallásturisztika specialitását: a személyesség kontra digitális technika egyensúlyát” – mesélte a Váci Egyházmegye turisztikai vezetője, aki azt is elmondta; dicsérendőnek tartja, hogy a vallásturisztika a turisztikán belül stratégiai szintre emelkedett, és már nemcsak a kulturális turizmuson belül értelmezhetjük.
A Váci Egyházmegyéhez tartozó szentkúti katolikus búcsújáróhelyre évente 300 ezer zarándok látogat el, ahol idén nyáron fontos fejlesztések valósultak meg; 16 családi apartmanház, egy 114 négyzetméteres fedett közösségi tér és egy 345 kilowatt teljesítményű naperőmű épült. A kálváriakápolna egy 456 férőhelyes urnatemetővel bővült, a gyerekeknek két játszóteret és egy multifunkcionális sportpályát építettek, létrehoztak egy beltéri játszószobát, emellett megújult a nagyparkoló, és 627 facsemetét is ültettek a kegyhelyen. Az apartmanokkal együtt már 200 vendég fogadására vált alkalmassá Szentkút.
Fotó: Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti Kegyhely Facebook oldala
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »