CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
November 25-én, hétfőn a Pesti Vigadóban mutatták be a Barokk freskófestészet Magyarországon című könyv negyedik, egyben záró kötetét, amely a nemrégiben felújított Váci Nagyboldogasszony-székesegyház és a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény művészeti értékeiről is átfogó ismereteket ad és azokba részletgazdag betekintést nyújt. Gaylhoffer-Kovács Gábor, Nagy Veronika, Dr. Jernyei Kiss János és Dr. Serfőző Szabolcs munkája a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában jelent meg.Barokk freskófestészet Magyarországon – ezt a címet viseli az a négy kötetből álló könyvsorozat, mely a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazza. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja több éven át futó programban kutatta és dolgozta fel a magyarországi barokk freskófestészet emlékeit. A november végén bemutatott zárókötetben a szerzők Budapest, Északkelet-Magyarország és az Alföld régióján át vezetik az olvasókat – így a váci Nagyboldogasszony-székesegyház gyönyörűen felújított kupolafreskói is friss képeken láthatók, a váci Maulbertsch-freskókompozíció legavatottabb kutatója, Dr. Jernyei Kiss János művészettörténész ismertetésében. A Váci Egyházművészeti Gyűjtemény különleges madaras szobája is helyt kapott a kötetben, melynek falai őshonos és egzotikus madarakkal vannak díszítve.
„Az érdeklődő olvasó számára a barokk freskók nemcsak esztétikai élményt, hanem intellektuális kalandot is jelentenek. A tanulmányok magabiztosan kalauzolnak végig a freskók világában, és elvezetnek a képek megértéséhez” – olvashatjuk az ismertetőben. A kötetben található leírások tájékoztatják az olvasót a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskó vagy freskóegyüttes keletkezésének történetét, állapotát, a restaurálására vonatkozó adatokat és megfigyeléseket. Leírják a befoglaló építészeti teret, a freskóképeket övező látszatarchitektúrát, díszítőfestést és kereteket. A kötetek megírásához végzett művészettörténeti jelentőségű kutatás magába foglalta egy részletes, nagy felbontású felvételekből álló digitális fotódokumentáció készítését, így a művészeti értékekről egészen közeli, részletgazdag felvételek készültek, amelyek új lehetőségeket nyújtottak a művek technikai sajátosságainak, kivitelezésének megismerésében.
A 2021 és 2024 között megújult váci Székesegyház belső felújításának legtöbb előkészítést igénylő és legfontosabb eleme a templom freskóegyüttesének restaurálása volt, melynek során közel 5000 m2 falfelület újult meg. Restaurálták többek között Franz Anton Maulbertsch a „Mennyország dicsősége” c. kupolafreskóját és a vele szoros tematikus kapcsolatban álló „Mária látogatása Erzsébetnél” c. főoltárképet is. A Székesegyház az átadást követően ingyenesen, jegyvásárlás nélkül látogatható; hétköznap és vasárnap az előtéren keresztül látható, míg szombatonként az egész templomtér szabadon bejárható. Csoportos és idegenvezetővel történő látogatás jegyvásárlást követően lehetséges.
A barokk stílusban épült, egykori Nagypréposti Palotában - a műemléki helyreállítást követően - a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény kapott méltó elhelyezést, amely immár tematikus időszaki kiállításoknak és változatos programoknak ad otthont. A Gyűjtemény csütörtöktől szombatig egyénileg és csoportosan is látogatható. Aktuális információkért, kérjük, látogasson el a Váci Egyházmegye turisztikai portáljára!
Hálával gondolunk ebben az évben elhunyt paptestvéreinkre: Katona István püspökre, Tóth András plébános-kanonokra, Varjú Imre kanonokra, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjaként hunyt el, viszont korábban a Váci Egyházmegyében szolgált és Szakállas Lajos állandó diakónusra.
A Váci Egyházmegye 2026-ban ünnepli ezeréves fennállását, amelyre Marton Zsolt megyéspüspök hároméves lelki felkészülést kezdeményezett az egyházmegye közösségei számára. Az egyházmegye rendszeres találkozókkal, módszertani anyagokkal támogatja az "Élő kövek" címmel megvalósuló alkalmak helyi előkészítését, megszervezését.
"A kápolna legyen az iskola szívében, miként Jézust is a szívünkben kell hordoznunk!" A 2024-2025-ös tanév nevelőtestületi záróértekezletén hangzott el ez a felhívás Vass Bálint atyától. A közel egy évtizedes vágy 2025. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén beteljesülhetett: Marton Zsolt megyéspüspök felszentelte a Váci Piarista Gimnázium kápolnáját.
A 2025. év mint jubileumi szentév rendkívüli esztendőnek bizonyult az életünkben. Ferenc pápa felhívására a remény zarándokaiként éltük át ezt az időszakot. A szentévet követően sem szűnünk meg a remény fáklyáját égve tartani – ahogy a Szentatya fogalmazott. Utóda, XIV. Leó pápa egy rendkívül fontos szempontot emelt ki beköszönő beszédében, mintegy a remény egyik vágyott gyümölcsét, a békét: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.” (Róma, Szent Péter bazilika, 2025. május 8.)2025. december 11. csütörtök
Árpád
Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról: Bizony mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A mennyek országa...
Összes program »