CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
November 25-én, hétfőn a Pesti Vigadóban mutatták be a Barokk freskófestészet Magyarországon című könyv negyedik, egyben záró kötetét, amely a nemrégiben felújított Váci Nagyboldogasszony-székesegyház és a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény művészeti értékeiről is átfogó ismereteket ad és azokba részletgazdag betekintést nyújt. Gaylhoffer-Kovács Gábor, Nagy Veronika, Dr. Jernyei Kiss János és Dr. Serfőző Szabolcs munkája a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiadásában jelent meg.Barokk freskófestészet Magyarországon – ezt a címet viseli az a négy kötetből álló könyvsorozat, mely a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazza. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja több éven át futó programban kutatta és dolgozta fel a magyarországi barokk freskófestészet emlékeit. A november végén bemutatott zárókötetben a szerzők Budapest, Északkelet-Magyarország és az Alföld régióján át vezetik az olvasókat – így a váci Nagyboldogasszony-székesegyház gyönyörűen felújított kupolafreskói is friss képeken láthatók, a váci Maulbertsch-freskókompozíció legavatottabb kutatója, Dr. Jernyei Kiss János művészettörténész ismertetésében. A Váci Egyházművészeti Gyűjtemény különleges madaras szobája is helyt kapott a kötetben, melynek falai őshonos és egzotikus madarakkal vannak díszítve.
„Az érdeklődő olvasó számára a barokk freskók nemcsak esztétikai élményt, hanem intellektuális kalandot is jelentenek. A tanulmányok magabiztosan kalauzolnak végig a freskók világában, és elvezetnek a képek megértéséhez” – olvashatjuk az ismertetőben. A kötetben található leírások tájékoztatják az olvasót a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskó vagy freskóegyüttes keletkezésének történetét, állapotát, a restaurálására vonatkozó adatokat és megfigyeléseket. Leírják a befoglaló építészeti teret, a freskóképeket övező látszatarchitektúrát, díszítőfestést és kereteket. A kötetek megírásához végzett művészettörténeti jelentőségű kutatás magába foglalta egy részletes, nagy felbontású felvételekből álló digitális fotódokumentáció készítését, így a művészeti értékekről egészen közeli, részletgazdag felvételek készültek, amelyek új lehetőségeket nyújtottak a művek technikai sajátosságainak, kivitelezésének megismerésében.
A 2021 és 2024 között megújult váci Székesegyház belső felújításának legtöbb előkészítést igénylő és legfontosabb eleme a templom freskóegyüttesének restaurálása volt, melynek során közel 5000 m2 falfelület újult meg. Restaurálták többek között Franz Anton Maulbertsch a „Mennyország dicsősége” c. kupolafreskóját és a vele szoros tematikus kapcsolatban álló „Mária látogatása Erzsébetnél” c. főoltárképet is. A Székesegyház az átadást követően ingyenesen, jegyvásárlás nélkül látogatható; hétköznap és vasárnap az előtéren keresztül látható, míg szombatonként az egész templomtér szabadon bejárható. Csoportos és idegenvezetővel történő látogatás jegyvásárlást követően lehetséges.
A barokk stílusban épült, egykori Nagypréposti Palotában - a műemléki helyreállítást követően - a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény kapott méltó elhelyezést, amely immár tematikus időszaki kiállításoknak és változatos programoknak ad otthont. A Gyűjtemény csütörtöktől szombatig egyénileg és csoportosan is látogatható. Aktuális információkért, kérjük, látogasson el a Váci Egyházmegye turisztikai portáljára!
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »