„Elmenni a börtönök mélyére, hogy elvigyük a vigasz olaját és a remény borát, de nemcsak a büntetésvégrehajtási intézetekbe, hanem minden olyan rabságba, amely társadalmunk tagjait gúzsba köti: legyen az ideológiai, erkölcsi, kizsákmányoló börtön, vagy a vigasztalanság, a tudatlanság, az Isten elfelejtésének rabsága” – így buzdított Ferenc pápa novemberben spanyol szeminaristákat arra, mennyire fontos meglátogatni a fogvatartottakat. A pápa több ízben kérte a papokat, hogy menjenek el a börtönökbe, és erre példát is ad. Róma püspökeként Nagycsütörtökön a lábmosás szertartását börtönökben végzi, hiszen a fogvatartottaknak van a legnagyobb szüksége arra, hogy megmossák a lábukat. „A papokat felkenik, hogy szabadulást hirdessenek a raboknak, akiket néha tudtukon kívül is leláncol sok minden: a kultúra, a társadalom, a káros szenvedélyek, a titkos bűnök” – mondta a pápa, utalva arra, hogy nemcsak a fizikai börtön létezik, hanem mentális, érzelmi és lelki börtönre is ítéltethetünk.

Marton Zsolt püspök Ferenc pápa buzdítását követve szintén rendszeresen misézik elítélteknek. Idén decemberben két fegyházba is ellátogatott. December 6-án a Váci Börtönben közel 80 fogvatartott hallgatta a szavait az ünnepi szentmisén. A zsúfolásig megtelt kápolnában a püspök örömmel mutatott rá, hogy a harmadik szentmiséjére a börtönben épp Szent Miklós napján kerül sor. Szent Miklós példája ma is fontos tanításokat hordoz mindannyiunk számára. A mise elején a vallási körletrészen elhelyezett fogvatartottak adventi dalokat énekeltek és verset adtak elő. A homíliában a püspök az advent lényegét magyarázta, és kiemelte, hogy az advent az az ünnep, amely megmozgat és megerősít mindenkit. Szavait hangsúlyozva az adventi koszorún égő gyertyákra is rámutatott: a fény olyan, mint a szeretet, amely minden kicsi helyet ki tud tölteni közöttünk és a szívünkben. A püspök minden jelenlévővel kezet fogott és a váci Nagyboldogasszony-székesegyház kupolájáról készült képet ajándékozott a résztvevőknek. A szentáldozás végén a szertartás közben használt kelyhet, paténát és áldoztató edényt az intézetnek adományozta, ezzel is erősítve a börtönben folyó hitéleti szolgálatot.

A balassagyarmati fegyházban különleges évfordulót ünnepeltek a püspök látogatásának napján, ugyanis december 13-án éppen 15 éve, hogy felújították az intézmény Szent Mihály kápolnáját. Ez alkalomból együtt tekintettek vissza a jelenlévők az elmúlt évtizedekre, illetve a közösségi erőre, mely 15 évvel ezelőtt ismét életet lehelt a kápolna falai közé. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön kápolnájának története 1857-ben kezdődött, amikor az intézmény épületének második emeletén kialakították a szakrális teret. A fogvatartottak lelki gondozása kezdettől fogva kiemelt szerepet kapott, a szertartások és misék heti rendszerességgel zajlottak, mely mutatja, hogy a hit és az ima ereje mennyire fontos volt az intézet életében. Azonban a történelem vihara, különösen az 1949-es év megfosztotta a börtönt ettől a lelki menedéktől. A rendszerváltást követően, 2000-ben visszaállították a börtönlelkészi szolgálatot, és ezzel megkezdődött egy új fejezet az intézmény életében.

2007-ben, hosszú előkészítések után végre megvalósulhatott a kápolna teljes felújítása. A projekt sikeréhez nemcsak külső támogatók, hanem maguk a fogvatartottak is hozzájárultak; a „freskóterápia” ötlete, amely a művészetet és az önkifejezést kapcsolta össze a rehabilitációval, egyedülállóvá tette ezt a kezdeményezést. Ez a munka nemcsak a falakat újította meg, hanem azok szívét is, akik részt vettek benne. 2009. december 13-án dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel a felújított kápolnát – ezt a napot fontos mérföldkőként tartja számon az intézmény, így öröm volt számukra Marton Zsolt püspökkel szentmise keretében együtt ünnepelni.