CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Episzkopális papból lett katolikus pap Isten szolgája Paul Wattson SA, aki számos egyéb kezdeményezése mellett az Engesztelők Társaságát is alapította. Az ökumenizmus szószólója 1909-ben katolizált, 1910-ben szentelték pappá. 1940-ben, 77 éves korában hunyt el a New York állambeli Garrisonban. A Magyar Kurír írását ajánljuk olvasásra.Isten szolgája Paul Wattson SA, aki a keresztények egységéért mondott imanyolcadot kezdeményezte, 1863. január 16-án született a marylandi Millingtonban (Egyesült Államok) Lewis Thomas Wattson néven. Episzkopális pappá szentelték 1886-ban, és még episzkopális papként, Mary Lurana White szerzetesnővérrel közösen megalapították az Engesztelők Társaságát (Society of Atonement, SA), a graymoori ferencesekként is ismert közösséget.
A keresztények egységéért mondott imanyolcadot Paul Wattson első alkalommal még episzkopális papként szervezte meg 1908-ban Graymoorban. A kezdő és záró dátumot (január 18. és 25.) úgy választotta meg, hogy azok egybeessenek Szent Péter székfoglalása és Szent Pál megtérése ünnepének akkori időpontjával.
XVI. Benedek pápa többek között 2012. január 18-án, az ökumenikus imahét kezdetén beszélt Paul Wattsonról az általános kihallgatáson. Elmondta, hogy Wattson kezdeményezésére áldását adta X. Piusz, majd XV. Benedek pápa is – utóbbi az 1916. február 25-én kiadott brévében (pápai törvényt tartalmazó okmány) az imahét megtartását az egész Katolikus Egyház számára javasolta.
Az imanyolcad koncepcióját az 1930-as években Paul Couturier lyoni apát fejlesztette tovább, az Egyház egységét a keresztény felekezetek szélesebb körére vonatkoztatva.
„Paul atya Garrisonban, a hegy tetején elkezdett egy kis imahetet, és ez mára világméretű mozgalommá vált” – mondta Brian Terry SA miniszter generális a Catholic News Agency hírportálnak 2017 márciusában, annak alkalmából nyilatkozva, hogy lezárult a kanonizációs eljárás egyházmegyei szakasza, és az összeállított anyagot elküldték Rómába, Timothy Dolan bíboros, érsek pecsétjével lezárva.
Brian Terry elmondta, előző év novemberében röviden beszélt Paul Wattsonról Ferenc pápával, aki őszintén érdeklődött, és kifejezte, mennyire fontosnak tartja, hogy Wattson az egység, a gyógyítás, a jótékonyság szentje.
Timothy Dolan bíboros úgy fogalmazott, az előrehaladás, amelyet Paul Wattson ügyében elértek, „felülről jövő megerősítés” volt számukra.
Paul Wattson szerteágazó munkásságának része volt a jótékonysági tevékenységekben való aktív részvétel is. A Katolikus Közel-Keleti Népjóléti Egyesületet (Catholic Near East Welfare Association, CNEWA) 1924-ben alapította az ír Richard Barry-Doyle atyával, akit ő invitált az Egyesült Államokba.
Richard Barry-Doyle káplánként szolgált az I. világháború alatt; Paul Wattson jótékonysági gyűjtésekbe akarta bevonni az agilis ír papot; elsőként Georgiosz Kalavaszisz görögkatolikus püspök, konstantinápolyi apostoli exarcha humanitárius törekvéseit kívánták támogatni.
Az I. világháború után XV. Benedek és XI. Piusz pápa fontos küldetésnek tartotta a háború sújtotta népek megsegítését, és ebben hathatós támogatókra leltek elsősorban az amerikai katolikus hívek között. Ők küldtek segélyeket például 1921–1923 között a Szentszék felhívásaira, hogy segíteni tudjanak az éhínség sújtotta oroszországi lakosságnak. Ezeknek a kezdeményezéseknek a mentén jött létre több jótékonysági szervezet az Egyesült Államokban, melyeket végül 1926-ban XI. Piusz pápa egyesített a CNEW szervezetben, és a mindenkori New York-i érsek közvetlen irányítása alá helyezte azt.
Wattson atyával együtt az eredetileg episzkopális közösség, az Engesztelők Társasága is katolikussá vált; nem volt egyszerű folyamat, de végül befogadta az Egyház a társaságot, különálló vallási közösségként – erről többek között James Puglisi engesztelő ferences szerzetes beszélt az Ut Unum Sint Ökumenikus Kutatócsoport 2024 októberében a Pázmányon tartott konferenciáján.
Forrás és fotó: Franciscan Friars of the Atonement
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
2026. február 4–6-án Pécsett rendezték meg a XIV. Tájtörténeti Tudományos Konferenciát. A „Tájat Teremtő Történelem” alcímet viselő rendezvényen elsősorban a tájtörténeti kutatások szakértői mutatták be és vitatták meg legújabb eredményeiket. A konferenciára meghívást kapott Nagy Géza Balázs is, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Nagyböjt kezdetén ismét elindult a 40 Nap Az Életért imaszolgálat a Váci Jávorszky Ödön Kórház bejáratánál. Hétfőnként és szerdánként rózsafüzért imádkoznak az önkéntesek, hogy a kismamák a nem tervezett babákat is vállalják. Az önkénteseket meg lehet szólítani, lehet velük beszélgetni, mert akár válsághelyzetben, akár az abortuszból történő gyógyulásban is tudnak segíteni.
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.
Harmadik éve dolgozik együtt a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény és a Váci Piarista Gimnázium, melynek eredménye a rajz és vizuális művészetek fakultációjára járó diákok LÉLEK-TÉR-KÉP címet viselő kiállítása. Idén Győrffy-Kovács Adrienn tanárnőnek a múzeumnak otthont adó, egykori Nagypréposti palota későbarokk épületére esett a választása.2026. március 2. hétfő
Lujza
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Legyetek irgalmasok, amint mennyei Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem...
Összes program »