CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Január 25-én, szombaton Marton Zsolt váci megyéspüspök hirdetett igét a Vácon is megrendezett Ökumenikus imahét során. Az Alsóvárosi Református Templomban tartott imaalkalmon a keresztség szentségében kapott küldetésünkről és Pál apostol példaadásáról beszélt. A hét során négy keresztény felekezet lelkipásztora hirdetett igét; az évtizedek óta megszervezett rendezvénysorozat célja, hogy a különböző felekezetek közösen imádkozzanak a keresztények egységéért szerte a világon.Idén január 19. és 26. között rendezték meg világszerte az Ökumenikus imahetet, melybe a korábbi évekhez hasonlóan Vác városa is bekapcsolódott. Az imaalkalmak a városban jelen lévő négy keresztény felekezet – baptista, evangélikus, református és római katolikus – összefogásában valósulnak meg, melyek során minden lelkipásztor a sajátjától eltérő felekezetben tart igehirdetést a híveknek. Idén többek között igét hirdetett dr. Varga Lajos, váci segédpüspök, valamint Csuka Tamás, nyugalmazott református püspök is. Új kezdeményezésként még véradásra is nyílt lehetőség a Felsővárosi Református Egyházközség szervezésében.
A 2025. évi ökumenikus imahét bibliai igéje a János evangéliumból vett „Hiszed-e ezt?” jézusi kérdés volt, az imádságokat és az elmélkedéseket az észak-olaszországi Bose monasztikus közössége készítette. Az idei év igazi ökumenikus esztendő, ugyanis a Kr. u. 325-ben, Niceában megtartott első ökumenikus zsinat 1700. évfordulójára emlékezünk. „Nagy Konstantin császár nevéhez fűződik egy új korszak kezdete, amikor is a keresztény hit elfogadott vallás lett a Római Birodalom területén, s befejeződik a keresztényüldözés időszaka. A történelmi visszatekintés és emlékezés célja imahetünk alkalmain kettős: hálával emlékezni azokra, akik a 4. század elején felelős hittel fontosnak tartották keresztény hitünk összefoglalását, nyílt és őszinte megvallását. Ugyanakkor tükröt tartanak elénk, s kérdésként hangzik lelkünkben: hisszük-e az ősi hitvallásban olvasott vallomást?” – olvasható az imahétre kiadott füzet köszöntőjében.
Marton Zsolt püspök az imahéten tartott igehirdetésében elsőként az adott nap evangéliumi szakaszára reflektált („Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére!”), s így a keresztények közös kincséről, a keresztségről beszélt, megemlítve a különböző felekezetek tanítását a szentségről. „A szent keresztség az egész keresztény élet alapja, a lelki élet ajtaja, és kapu a többi szentséghez – olvassuk a Katolikus Katekizmusban. Mit mond Kálvin? A keresztség az az ismertetőjegy, amellyel kifejezzük a nyilvánosság előtt a hitünket, de először is Isten jele irányunkba, mint egy aláírt oklevél, amellyel igazolni akarja nekünk, hogy minden bűnünk el van rendezve.” A keresztséget a Szentlélekben való újjászületésnek is nevezik, amely során a harmadik isteni személyt, mint csírát, mint magot kapjuk az énünkbe, a „kertészek” pedig a szülők, keresztszülők, de a tágabb rokonságnak, a közösségnek is fontos szerep jut. „Valahogy úgy van ez, mint mikor gyermekkorunkban egy cserépbe magot ültettünk, kitettük az osztályterembe, az napfényt kapott, öntöztük, és figyeltük, hogy mi történik. Napokig látszólag semmi sem történt, de bent elindult az élet, aztán megmutatta magát a kis zöld bogyó, később szárba szökkent, és gondoztuk tovább.”
A püspök hangsúlyozta, hogy a keresztség a Krisztus melletti elköteleződést is jelenti, így a szentség felvétele feladattal, küldetéssel jár. „A keresztség következménye a tanúságtétel és a tanítás. A mi egyetemes, ökumenikus küldetésünk, hogy az életünkkel, szavainkkal, cselekedeteinkkel tanúságot tegyünk Krisztusról, ki-ki a saját karizmája szerint.” Mivel a Katolikus Egyház január 25-én Szent Pál megtérését ünnepli, a főpásztor az apostol életpéldájára is felhívta a jelenlévők figyelmét. „A megtérés a gondolkodásnak, az életmódnak, az érzelmeknek a megfordítását, megfordulását jelenti. Hogy valaki halad egy irányba, és valaminek a hatására megfordul. A Krisztussal való találkozás Pálnál nagyon radikális módon történt, és miután megtért és megkeresztelkedett, radikálisan komolyan vette Jézust, az Ő tanítását, így bensőséges kapcsolatba került Istennel; teljesen rábízta magát. Példakép ő nekünk az imádságban, de az írások ismeretében és szeretetében is.”
Beszédében egy személyes élményt is megosztott, mellyel felhívta a hívek figyelmét, hogy a Szentírás, az Isten által ihletett írás ma is ihleti az életünket, így az Igének mindennapjaink meghatározó vezérfonalának kell lennie. Biztatta a jelenlévőket, hogy Pál apostolra nézve kövessék Krisztust, majd egy fohásszal zárta gondolatait. „Emlékezve keresztségünkre, a Krisztusba való begyökerezésünkre, kérjük a mi Urunkat, hogy egyre inkább tegyen minket hitvalló életünkkel, mindennapi tanúságtételünkkel az Ő igazi tanítványaivá, annak a hitében, hogy nem vagyunk egyedül, ahogy meg is ígérte nekünk Jézus, hogy velünk marad minden nap a világ végéig.”
Martonvásáron emlékezett meg a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Szövetsége) Egyesület alapításának 90. évfordulójáról április 25-én. Az egész napos rendezvény zárásaként, Jó Pásztor vasárnapjának előestéjén Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családokért felelős főpásztora mutatott be hálaadó, koncelebrált szentmisét. Bodnár Dániel írását olvashatják.
2026. április 26-án, a húsvéti időszak negyedik vasárnapján ünnepli az egyház a hivatások 63. világnapját. Ezen a kiemelt ünnepen – amelyet a hívők körében Jó Pásztor vasárnapjaként is ismernek – Leó pápa személyes üzenettel fordul a világ felé. A Szentatya gondolatai idén is irányt mutatnak mindazoknak, akik keresik saját útjukat és küldetésüket a közösség szolgálatában.
Magyarországon több tízezer családban nevelkedik sérült gyermek. Ezek a speciális szükségletű családok olykor óriási, legtöbbször láthatatlan terheket cipelnek. Mások számára elképzelhetetlen kihívásokkal szembesülnek, azonban a fogyatékosságra, mint állapotra a lehető legkitartóbb, legodaadóbb és legelfogadóbb szeretettel válaszolnak. A 18 éves autista, középsúlyos értelmi fogyatékos Barnabás és öccse, a súlyos értelmi fogyatékos Domonkos három nem sérült testvérükkel és szüleikkel Budapesten élnek. Édesanyjukkal, Wagner Annával Király Eszter arról beszélgetett, milyen utat jártak be férjével és öt gyermekükkel, illetve hogyan tapasztalják meg Isten gondoskodását a mindennapjaikban.
A nagyhéten a Váci Egyházmegye hat plébániáján - Boldogon, Cegléden, Drégelypalánkon, Dunakeszin, Isaszegen és Rádon is passiójátékot szerveztek és adtak elő a helyi egyházközség tagjai. A szervezők korábban részt vettek azon a kétnapos képzésen, amelyet Meskó Zsolt rendező tartott. A végeredmény magáért beszél, hiszen a lelkigyakorlattal felérő próbák és a hosszú hetekig tartó készülődés közösségteremtő és megtartó erővel bír a résztvevők szerint. A szervezőkkel készített körinterjúnkat olvashatják.
60. születésnapja alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be Marton Zsolt váci megyéspüspök életéért, hivatásáért, szolgálatáért, melyen koncelebrált Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Dr. Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, valamint az MKPK számos tagja, köztük Ternyák Csaba egri érsek, az egyházmegye papsága és diakónusai. Jelen voltak az egyházmegyében szolgáló szerzetesek, a társegyházak helyi képviselői és hívek. Az ünneplő püspököt az MKPK nevében Dr. Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese köszöntötte.2026. április 28. kedd
Valéria
Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A zsidók körülvették őt, és megkérdezték: „Meddig tartasz még...
Összes program »