CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Január 25-én, szombaton Marton Zsolt váci megyéspüspök hirdetett igét a Vácon is megrendezett Ökumenikus imahét során. Az Alsóvárosi Református Templomban tartott imaalkalmon a keresztség szentségében kapott küldetésünkről és Pál apostol példaadásáról beszélt. A hét során négy keresztény felekezet lelkipásztora hirdetett igét; az évtizedek óta megszervezett rendezvénysorozat célja, hogy a különböző felekezetek közösen imádkozzanak a keresztények egységéért szerte a világon.Idén január 19. és 26. között rendezték meg világszerte az Ökumenikus imahetet, melybe a korábbi évekhez hasonlóan Vác városa is bekapcsolódott. Az imaalkalmak a városban jelen lévő négy keresztény felekezet – baptista, evangélikus, református és római katolikus – összefogásában valósulnak meg, melyek során minden lelkipásztor a sajátjától eltérő felekezetben tart igehirdetést a híveknek. Idén többek között igét hirdetett dr. Varga Lajos, váci segédpüspök, valamint Csuka Tamás, nyugalmazott református püspök is. Új kezdeményezésként még véradásra is nyílt lehetőség a Felsővárosi Református Egyházközség szervezésében.
A 2025. évi ökumenikus imahét bibliai igéje a János evangéliumból vett „Hiszed-e ezt?” jézusi kérdés volt, az imádságokat és az elmélkedéseket az észak-olaszországi Bose monasztikus közössége készítette. Az idei év igazi ökumenikus esztendő, ugyanis a Kr. u. 325-ben, Niceában megtartott első ökumenikus zsinat 1700. évfordulójára emlékezünk. „Nagy Konstantin császár nevéhez fűződik egy új korszak kezdete, amikor is a keresztény hit elfogadott vallás lett a Római Birodalom területén, s befejeződik a keresztényüldözés időszaka. A történelmi visszatekintés és emlékezés célja imahetünk alkalmain kettős: hálával emlékezni azokra, akik a 4. század elején felelős hittel fontosnak tartották keresztény hitünk összefoglalását, nyílt és őszinte megvallását. Ugyanakkor tükröt tartanak elénk, s kérdésként hangzik lelkünkben: hisszük-e az ősi hitvallásban olvasott vallomást?” – olvasható az imahétre kiadott füzet köszöntőjében.
Marton Zsolt püspök az imahéten tartott igehirdetésében elsőként az adott nap evangéliumi szakaszára reflektált („Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére!”), s így a keresztények közös kincséről, a keresztségről beszélt, megemlítve a különböző felekezetek tanítását a szentségről. „A szent keresztség az egész keresztény élet alapja, a lelki élet ajtaja, és kapu a többi szentséghez – olvassuk a Katolikus Katekizmusban. Mit mond Kálvin? A keresztség az az ismertetőjegy, amellyel kifejezzük a nyilvánosság előtt a hitünket, de először is Isten jele irányunkba, mint egy aláírt oklevél, amellyel igazolni akarja nekünk, hogy minden bűnünk el van rendezve.” A keresztséget a Szentlélekben való újjászületésnek is nevezik, amely során a harmadik isteni személyt, mint csírát, mint magot kapjuk az énünkbe, a „kertészek” pedig a szülők, keresztszülők, de a tágabb rokonságnak, a közösségnek is fontos szerep jut. „Valahogy úgy van ez, mint mikor gyermekkorunkban egy cserépbe magot ültettünk, kitettük az osztályterembe, az napfényt kapott, öntöztük, és figyeltük, hogy mi történik. Napokig látszólag semmi sem történt, de bent elindult az élet, aztán megmutatta magát a kis zöld bogyó, később szárba szökkent, és gondoztuk tovább.”
A püspök hangsúlyozta, hogy a keresztség a Krisztus melletti elköteleződést is jelenti, így a szentség felvétele feladattal, küldetéssel jár. „A keresztség következménye a tanúságtétel és a tanítás. A mi egyetemes, ökumenikus küldetésünk, hogy az életünkkel, szavainkkal, cselekedeteinkkel tanúságot tegyünk Krisztusról, ki-ki a saját karizmája szerint.” Mivel a Katolikus Egyház január 25-én Szent Pál megtérését ünnepli, a főpásztor az apostol életpéldájára is felhívta a jelenlévők figyelmét. „A megtérés a gondolkodásnak, az életmódnak, az érzelmeknek a megfordítását, megfordulását jelenti. Hogy valaki halad egy irányba, és valaminek a hatására megfordul. A Krisztussal való találkozás Pálnál nagyon radikális módon történt, és miután megtért és megkeresztelkedett, radikálisan komolyan vette Jézust, az Ő tanítását, így bensőséges kapcsolatba került Istennel; teljesen rábízta magát. Példakép ő nekünk az imádságban, de az írások ismeretében és szeretetében is.”
Beszédében egy személyes élményt is megosztott, mellyel felhívta a hívek figyelmét, hogy a Szentírás, az Isten által ihletett írás ma is ihleti az életünket, így az Igének mindennapjaink meghatározó vezérfonalának kell lennie. Biztatta a jelenlévőket, hogy Pál apostolra nézve kövessék Krisztust, majd egy fohásszal zárta gondolatait. „Emlékezve keresztségünkre, a Krisztusba való begyökerezésünkre, kérjük a mi Urunkat, hogy egyre inkább tegyen minket hitvalló életünkkel, mindennapi tanúságtételünkkel az Ő igazi tanítványaivá, annak a hitében, hogy nem vagyunk egyedül, ahogy meg is ígérte nekünk Jézus, hogy velünk marad minden nap a világ végéig.”
Marton Zsolt megyéspüspök szentévi mariazelli zarándoklatra hívta az egyházmegye papjait október végén. A harmincnégy fős papi csoport lelkivezetője maga a püspök, segítője Tóth András egyházmegyei spirituális, idegenvezetője Csillag Péter állandó diakónus volt. A háromnapos zarándoklat a lelki feltöltődés és a közösségépítés ideje volt.
Idén ünnepli alapítása 70. évfordulóját a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa. A Varga László atya vezetésével működő együttes jubileumi hangversenysorozattal turnézik, melynek első állomása Kolozsvár volt, ahol október 12-én egy ősbemutatóra is sor került. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.2025. november 7. péntek
Rezső
Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj...
Összes program »