CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Január 25-én, szombaton Marton Zsolt váci megyéspüspök hirdetett igét a Vácon is megrendezett Ökumenikus imahét során. Az Alsóvárosi Református Templomban tartott imaalkalmon a keresztség szentségében kapott küldetésünkről és Pál apostol példaadásáról beszélt. A hét során négy keresztény felekezet lelkipásztora hirdetett igét; az évtizedek óta megszervezett rendezvénysorozat célja, hogy a különböző felekezetek közösen imádkozzanak a keresztények egységéért szerte a világon.Idén január 19. és 26. között rendezték meg világszerte az Ökumenikus imahetet, melybe a korábbi évekhez hasonlóan Vác városa is bekapcsolódott. Az imaalkalmak a városban jelen lévő négy keresztény felekezet – baptista, evangélikus, református és római katolikus – összefogásában valósulnak meg, melyek során minden lelkipásztor a sajátjától eltérő felekezetben tart igehirdetést a híveknek. Idén többek között igét hirdetett dr. Varga Lajos, váci segédpüspök, valamint Csuka Tamás, nyugalmazott református püspök is. Új kezdeményezésként még véradásra is nyílt lehetőség a Felsővárosi Református Egyházközség szervezésében.
A 2025. évi ökumenikus imahét bibliai igéje a János evangéliumból vett „Hiszed-e ezt?” jézusi kérdés volt, az imádságokat és az elmélkedéseket az észak-olaszországi Bose monasztikus közössége készítette. Az idei év igazi ökumenikus esztendő, ugyanis a Kr. u. 325-ben, Niceában megtartott első ökumenikus zsinat 1700. évfordulójára emlékezünk. „Nagy Konstantin császár nevéhez fűződik egy új korszak kezdete, amikor is a keresztény hit elfogadott vallás lett a Római Birodalom területén, s befejeződik a keresztényüldözés időszaka. A történelmi visszatekintés és emlékezés célja imahetünk alkalmain kettős: hálával emlékezni azokra, akik a 4. század elején felelős hittel fontosnak tartották keresztény hitünk összefoglalását, nyílt és őszinte megvallását. Ugyanakkor tükröt tartanak elénk, s kérdésként hangzik lelkünkben: hisszük-e az ősi hitvallásban olvasott vallomást?” – olvasható az imahétre kiadott füzet köszöntőjében.
Marton Zsolt püspök az imahéten tartott igehirdetésében elsőként az adott nap evangéliumi szakaszára reflektált („Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére!”), s így a keresztények közös kincséről, a keresztségről beszélt, megemlítve a különböző felekezetek tanítását a szentségről. „A szent keresztség az egész keresztény élet alapja, a lelki élet ajtaja, és kapu a többi szentséghez – olvassuk a Katolikus Katekizmusban. Mit mond Kálvin? A keresztség az az ismertetőjegy, amellyel kifejezzük a nyilvánosság előtt a hitünket, de először is Isten jele irányunkba, mint egy aláírt oklevél, amellyel igazolni akarja nekünk, hogy minden bűnünk el van rendezve.” A keresztséget a Szentlélekben való újjászületésnek is nevezik, amely során a harmadik isteni személyt, mint csírát, mint magot kapjuk az énünkbe, a „kertészek” pedig a szülők, keresztszülők, de a tágabb rokonságnak, a közösségnek is fontos szerep jut. „Valahogy úgy van ez, mint mikor gyermekkorunkban egy cserépbe magot ültettünk, kitettük az osztályterembe, az napfényt kapott, öntöztük, és figyeltük, hogy mi történik. Napokig látszólag semmi sem történt, de bent elindult az élet, aztán megmutatta magát a kis zöld bogyó, később szárba szökkent, és gondoztuk tovább.”
A püspök hangsúlyozta, hogy a keresztség a Krisztus melletti elköteleződést is jelenti, így a szentség felvétele feladattal, küldetéssel jár. „A keresztség következménye a tanúságtétel és a tanítás. A mi egyetemes, ökumenikus küldetésünk, hogy az életünkkel, szavainkkal, cselekedeteinkkel tanúságot tegyünk Krisztusról, ki-ki a saját karizmája szerint.” Mivel a Katolikus Egyház január 25-én Szent Pál megtérését ünnepli, a főpásztor az apostol életpéldájára is felhívta a jelenlévők figyelmét. „A megtérés a gondolkodásnak, az életmódnak, az érzelmeknek a megfordítását, megfordulását jelenti. Hogy valaki halad egy irányba, és valaminek a hatására megfordul. A Krisztussal való találkozás Pálnál nagyon radikális módon történt, és miután megtért és megkeresztelkedett, radikálisan komolyan vette Jézust, az Ő tanítását, így bensőséges kapcsolatba került Istennel; teljesen rábízta magát. Példakép ő nekünk az imádságban, de az írások ismeretében és szeretetében is.”
Beszédében egy személyes élményt is megosztott, mellyel felhívta a hívek figyelmét, hogy a Szentírás, az Isten által ihletett írás ma is ihleti az életünket, így az Igének mindennapjaink meghatározó vezérfonalának kell lennie. Biztatta a jelenlévőket, hogy Pál apostolra nézve kövessék Krisztust, majd egy fohásszal zárta gondolatait. „Emlékezve keresztségünkre, a Krisztusba való begyökerezésünkre, kérjük a mi Urunkat, hogy egyre inkább tegyen minket hitvalló életünkkel, mindennapi tanúságtételünkkel az Ő igazi tanítványaivá, annak a hitében, hogy nem vagyunk egyedül, ahogy meg is ígérte nekünk Jézus, hogy velünk marad minden nap a világ végéig.”
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 13. hétfő
Ida
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen...
Összes program »