Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatói felmérése szerint a leendő óvodapedagógusok és tanítók többsége saját szakmájában képzeli el a jövőjét.

A gyerekek jelentik a pedagóguspálya legnagyobb vonzerejét, míg hivatásuk társadalmi megbecsültségét a diplomaszerzés előtt álló fiatalok egy része alacsonynak tartja – derül ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógus és tanító szakos hallgatói körében végzett felmérésből, amelynek eredményei sok ponton összecsengenek a nemzetközi kutatásokéval. A főiskolások többsége pedagógusként szeretne elhelyezkedni az alapszak elvégzése után, mindössze két százalékuk biztos abban, hogy más területen vállal majd munkát.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola sajtóanyagát osztjuk meg.

 *

Tízből nyolc hallgató pedagógusként szeretne dolgozni a diploma megszerzése után, 10-10 százalékuk azonban már most azt tervezi, hogy nem állami, hanem egyházi, magán- vagy alapítványi intézményben helyezkedik majd el. Az óvodapedagógus és tanító szakosok mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy nem pedagógusként, hanem egészen más területen próbál szerencsét friss diplomásként – derül ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola online, nem reprezentatív felméréséből, amelyet az intézmény több mint száz óvodapedagógus és tanító szakos hallgatója töltött ki 2024 decemberében és 2025 januárjában.

2024-ben országszerte több mint 30 százalékkal ugrott meg a tanító szakra első helyen jelentkezők száma, de óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésre is jóval többen felvételiztek, mint a korábbi években. A váci és budapesti campusszal rendelkező, pedagógusokat és segítő szakembereket képző Aporon is rekordot döntött tavaly a jelentkezők száma – tanító szakjukat például tíz éve nem jelölték meg annyian a jelentkezési lap első helyén, mint 2024-ben.  

Miért éppen pedagógusképzés?

Szívesen foglalkoznak gyerekekkel – a válaszok alapján ez a legfőbb oka annak, hogy az Apor hallgatói pedagógusképzésre jelentkeztek. Minden második válaszadó számára az is fontos szempont volt, hogy az óvodai, iskolai munka jól összeegyeztethető a családdal és a gyermekneveléssel, sokan pedig azt hangsúlyozták, hogy társadalmilag hasznos hivatást akartak választani.

Az adatokból az is kiderül, hogy a leendő pedagógusok egy része stabil munkahelynek tartja az óvodákat és iskolákat: 17 százalékuk úgy gondolja, hogy óvodapedagógusként vagy tanítóként mindig lesz állása, nem kell majd munkanélküliségtől tartania. A hallgatók harmada egy számára fontos személy hatására választotta ezt a hivatást, 26 százalékuk pedig kiváló pedagógusokkal találkozott diákként, akik példájukkal szintén erre sarkallták.

Arra a kérdésre azonban csak minden ötödik hallgató válaszolt igennel, hogy középiskolai tanárai is biztatták-e arra, hogy ilyen irányban tanuljon tovább. A legtöbb válaszadó szakválasztását egyáltalán nem véleményezték tanárai, 17 százalék úgy emlékszik, pályaválasztási döntésének vegyes volt a fogadtatása, 7 százalék pedig arról számolt be, a legtöbben inkább lebeszélni próbálták a pedagóguspályáról.

Rugalmas igazgató, jó hangulatú tantestület, együttműködő szülők

És mitől tartanak a leendő tanítók és óvodapedagógusok? Minden negyedik válaszadó úgy gondolja, hogy szakmájának alacsony a társadalmi megbecsültsége, 19 százalékuk az esetleges rossz kollegiális kapcsolatoktól, 17 százalékuk a megoldhatatlannak tűnő pedagógiai helyzetektől tart, 9-9 százalékukat pedig a munkabér összege és a kedvezőtlen munkahelyi körülmények aggasztják.

„Bár a pedagógus társadalmon belül éppen a hivatásukat magas szinten gyakorló óvodapedagógusok és tanítók azok, akiknek a társadalmi megbecsültsége megmaradt, mindnyájunk számára tanulságos a fiatalok ezzel kapcsolatos félelme. Tanulságos és ösztönző: társadalmi szinten – szülők, képzők, kollégák, döntéshozók – hív meg arra, hogy újragondoljuk a pedagógusszerep jelentőségét és annak pozitív kommunikációját” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

A válaszokból egyértelműen kiderül: a jó munkahelyi légkör kifejezetten fontos a fiatal szakemberek számára. 90 százalékuk olyan óvodában, iskolában szeretne elhelyezkedni, ahol a nevelőtestület tagjai között jó a kapcsolat, 80 százalékuk az empatikus, barátságos, rugalmas vezetőséget, 49 százalékuk az együttműködő, támogató szülőket, 45 százalékuk pedig a jó tárgyi, munkahelyi feltételeket is kiemelte.

 

---

 Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény, a Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény a már diplomával rendelkezőket is számos szakirányú továbbképzéssel segíti. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.

---

 

Fotó: Pixelo