CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatói felmérése szerint a leendő óvodapedagógusok és tanítók többsége saját szakmájában képzeli el a jövőjét.*
Tízből nyolc hallgató pedagógusként szeretne dolgozni a diploma megszerzése után, 10-10 százalékuk azonban már most azt tervezi, hogy nem állami, hanem egyházi, magán- vagy alapítványi intézményben helyezkedik majd el. Az óvodapedagógus és tanító szakosok mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy nem pedagógusként, hanem egészen más területen próbál szerencsét friss diplomásként – derül ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola online, nem reprezentatív felméréséből, amelyet az intézmény több mint száz óvodapedagógus és tanító szakos hallgatója töltött ki 2024 decemberében és 2025 januárjában.
2024-ben országszerte több mint 30 százalékkal ugrott meg a tanító szakra első helyen jelentkezők száma, de óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésre is jóval többen felvételiztek, mint a korábbi években. A váci és budapesti campusszal rendelkező, pedagógusokat és segítő szakembereket képző Aporon is rekordot döntött tavaly a jelentkezők száma – tanító szakjukat például tíz éve nem jelölték meg annyian a jelentkezési lap első helyén, mint 2024-ben.
Miért éppen pedagógusképzés?
Szívesen foglalkoznak gyerekekkel – a válaszok alapján ez a legfőbb oka annak, hogy az Apor hallgatói pedagógusképzésre jelentkeztek. Minden második válaszadó számára az is fontos szempont volt, hogy az óvodai, iskolai munka jól összeegyeztethető a családdal és a gyermekneveléssel, sokan pedig azt hangsúlyozták, hogy társadalmilag hasznos hivatást akartak választani.
Az adatokból az is kiderül, hogy a leendő pedagógusok egy része stabil munkahelynek tartja az óvodákat és iskolákat: 17 százalékuk úgy gondolja, hogy óvodapedagógusként vagy tanítóként mindig lesz állása, nem kell majd munkanélküliségtől tartania. A hallgatók harmada egy számára fontos személy hatására választotta ezt a hivatást, 26 százalékuk pedig kiváló pedagógusokkal találkozott diákként, akik példájukkal szintén erre sarkallták.
Arra a kérdésre azonban csak minden ötödik hallgató válaszolt igennel, hogy középiskolai tanárai is biztatták-e arra, hogy ilyen irányban tanuljon tovább. A legtöbb válaszadó szakválasztását egyáltalán nem véleményezték tanárai, 17 százalék úgy emlékszik, pályaválasztási döntésének vegyes volt a fogadtatása, 7 százalék pedig arról számolt be, a legtöbben inkább lebeszélni próbálták a pedagóguspályáról.
Rugalmas igazgató, jó hangulatú tantestület, együttműködő szülők
És mitől tartanak a leendő tanítók és óvodapedagógusok? Minden negyedik válaszadó úgy gondolja, hogy szakmájának alacsony a társadalmi megbecsültsége, 19 százalékuk az esetleges rossz kollegiális kapcsolatoktól, 17 százalékuk a megoldhatatlannak tűnő pedagógiai helyzetektől tart, 9-9 százalékukat pedig a munkabér összege és a kedvezőtlen munkahelyi körülmények aggasztják.
„Bár a pedagógus társadalmon belül éppen a hivatásukat magas szinten gyakorló óvodapedagógusok és tanítók azok, akiknek a társadalmi megbecsültsége megmaradt, mindnyájunk számára tanulságos a fiatalok ezzel kapcsolatos félelme. Tanulságos és ösztönző: társadalmi szinten – szülők, képzők, kollégák, döntéshozók – hív meg arra, hogy újragondoljuk a pedagógusszerep jelentőségét és annak pozitív kommunikációját” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A válaszokból egyértelműen kiderül: a jó munkahelyi légkör kifejezetten fontos a fiatal szakemberek számára. 90 százalékuk olyan óvodában, iskolában szeretne elhelyezkedni, ahol a nevelőtestület tagjai között jó a kapcsolat, 80 százalékuk az empatikus, barátságos, rugalmas vezetőséget, 49 százalékuk az együttműködő, támogató szülőket, 45 százalékuk pedig a jó tárgyi, munkahelyi feltételeket is kiemelte.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény, a Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény a már diplomával rendelkezőket is számos szakirányú továbbképzéssel segíti. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Fotó: Pixelo
Megrendítő lelki élményben volt része mindazoknak, akik 2026. március 28-án részt vettek a Benczúrfalvi Passión, amelyet immár harmadik alkalommal rendeztek meg a benczúrfalvi Szent Antal Fogadalmi Keresztúton. Az esemény – a szervezők szándékának megfelelően – a hit, a művészet és a közösségi összefogás találkozásává vált, ahol Jézus Krisztus szenvedéstörténete életképekben elevenedett meg a résztvevők előtt. Ferencz Zoltán a benczúrfalvi Pro Arte et Natura Alapítvány elnökének írását adjuk közre.
Majnek Antal OFM, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke látogatott el Lédeczi Dénes esperes-plébános meghívására Szolnokra. A főpásztor volt március 19-én a Szent József templom búcsúünnepének főcelebránsa. A püspökkel a szentmisét megelőzően a kárpátaljai magyarság életéről és problémáiról Szathmáry István, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Új Néplap munkatársa beszélgetett.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Egyház 2026-ban is segíti az adózók tájékozódását az 1%-os kampány során.
Nagy elismerésben részesült a Veresegyházi Katolikus Gimnázium (VERKA), ugyanis a Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően hat évre Minősített Tehetséggondozó Műhely címet kapott az intézmény. Ezt az elismerést ünnepélyes keretek között adták át az iskolában!2026. március 31. kedd
Árpád
Az utolsó vacsorán Jézus mélyen megrendült lelkében, és újból kijelentette: „Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárul engem.” Erre a tanítványok tanácstalanul egymásra néztek, mert nem tudták, kiről...
Összes program »