Ferenc pápa karácsony este a Szent Péter-bazilika Szent Kapujának ünnepélyes megnyitásával hivatalosan is megnyitotta a jubileumi szentévet, mely 2026. január 6-án zárul le. A szentévi időszakban az Egyház hagyománya szerint különleges bűnbocsánat nyerhető el, a hívek teljes búcsúban részesülhetnek, ha teljesítik az előírt feltételeket (ezekről bővebben ide kattintva tájékozódhatnak).

A búcsú az Egyház hathatós közbenjárása Istennél valamely ideig tartó büntetés elengedéséért, olyan bűnök esetében, amelyeket, mint bűnöket, már eltöröltek a szentgyónás vételével. A gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, azonban a bűn nyomai, következményei, a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk, lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben, ezért van szükségünk megtisztulásra, vezeklésre. A búcsú elnyerésének többféle módja is van, melyek közül egyik a zarándoklat. Jó hír, hogy nem kell Rómáig utaznunk ahhoz, hogy részesülhessünk a kegyelmekben; országszerte és egyházmegyénkben is több kegyhelyen élhetünk a kiengesztelődés ezen különleges lehetőségével!

1. Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet hálából, mivel halálos betegségben szenvedő felesége meggyógyult. A pontos helyről azonban még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak, sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttán a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére. A gróf stájer kapucinus atyákkal az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott – a libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött.

A kápolna építése hamarosan megkezdődött, a romok eltakarítása közben azonban nem várt dologra bukkantak: egy elefántcsontból készült Mária-szoborra! A gróf a szobor megtalálását égi jelnek vette, és családi ékszerekből koronát készíttetett a Kis Jézusnak és Szűz Máriának, drágakövekből pedig övet is rakatott a szoborra. A megtalált Mária-szobor és az ima-meghallgatások híre igen nagy számú zarándokot kezdett vonzani, ezért a gróf szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így egy alsó és felső templomot is építettek. A templom köré később keresztút és zárda épült, amely ma Mater Salvatoris néven lelkigyakorlatos házként, konferencia-központként és zarándokszállásként szolgál. A máriabesnyői kegytemplom miserendjéről és liturgikus alkalmairól ide kattintva tájékozódhatnak!

2. Márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika

„A mi Máriánk” – ezt jelenti Márianosztra neve. A Börzsönyben megbújó kis falucska nemcsak nevében, de történetében és látnivalóiban is erősen vallásos kötődésű. Legnagyobb büszkesége az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok gyönyörű kegytemploma, melyet Nagy Lajos király építtetett. Itt nevelkedett fel a király lánya, Szent Hedvig.

A török hódoltság során a komplexum rommá vált. A 18. századi átépítés után a templomot újraszentelték, és ekkor kapta meg a częstochowai Jasna Góra pálos kolostor Fekete Madonna-képét. 1786-ban a feloszlatott pálosoknak el kellett hagyniuk a kolostort; az egykori kolostor ma már több mint 150 éve működik fegyházként – ennek a különleges kettős köteléknek állít emléket a Pálos-rendi és börtöntörténeti kiállítás. 1989-ben a pálosok visszatértek Magyarországra, hogy gondozhassák ezt a szentélyt is.

A Bazilika közelében található a kálvária, amely hamar zarándokhellyé vált. 1771-ben mészkőből faragott, korpuszokkal ellátott keresztekkel cserélték föl a korábbi fakereszteket, majd fölépítették a Szent Sír – Sziklasír kápolnát, melynek bástyaszerű építménye a 20. század végi átépítés eredménye. A Márianosztrára érkező zarándokok egy másik fontos kegyhellyel is találkozhatnak útjuk során, ez pedig a Malomvölgyi forrásnak is nevezett Mária-kút, melyet az 1900-as évek elején készítették a márianosztrai, szobi és ipolydamásdi bányászok és kőfaragók. A kúthoz több csoda is fűződik, kristálytiszta vizét a rövid ideig Márianosztrán raboskodó Mindszenty bíboros is megáldotta. A márianosztrai kegytemplom miserendjéről és liturgikus alkalmairól ide kattintva tájékozódhatnak!

3. Mátraverebély-Szentkúti Nagyboldogasszony-bazilika

A hagyomány szerint 1091-ben a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás. Ekkor lovával átugratta a szakadékot, és a legenda szerint a patkószegek nyomán forrásvíz fakadt, mégpedig gyógyító forrás. Az első, írásban is rögzített gyógyulás a környékbeli török hódítás zavaros időszakát követően a XVII. században történt, amikor egy néma pásztorfiú egy patkónyomból vizet ivott a falu fölötti hegyen, és visszakapta beszélőképességét. A hagyomány szerint Szűz Mária jelent meg egy tölgyfa koronájában a fiúnak, és az ő utasítására ivott a fa gyökerei között talált vízből. Miután a gyógyulások száma nőtt, néhány esetet megvizsgálva 1700-ban XI. Kelemen pápa is búcsúengedélyt adott a zarándokhelynek. Az 1710-es években épült fel Szentkúton az első kőkápolna, Almásy János földesúr pedig Balogh Antal szentkúti remetepap segítségével felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.

A kegyhelyet a XVIII. század közepén ciszterci szerzetesek látták el, de a török idők óta a ferencesek is részt vettek a búcsúsok lelkipásztori szolgálatában. 1772-től már ők laktak a szentkúti kolostorban. A kegyhely fejlődését a kommunizmus megakadályozta, a szerzetesek a rendszerváltással térhettek vissza a zarándokhelyre. A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. 2006-ban a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros Szentkutat mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Napjainkban évente körülbelül 200 000 zarándok látogatja a szentélyt. A természet szépsége, az Irgalmas Atyával való találkozás a szentmisében, gyóntatásban és a prédikációkban, az imameghallgatásokban pedig Szűz Mária anyai szeretetének megtapasztalása teszi évszázadok óta különlegessé a kegyhelyet. A mátraverebélyi kegytemplom miserendjéről és liturgikus alkalmairól ide kattintva tájékozódhatnak!