CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Február 15-én, szombaton több mint 50 diakónus és diakónusjelölt találkozott Máriabesnyőn közös formálódás és közösségépítés céljából. A hivatások száma gyorsan növekszik egyházmegyénkben; idén májusban tíz fő szentelésére kerül majd sor, akiknek jelölése a rekollekció keretében zajlott le.Már február 13-án, csütörtök este kezdetét vette a diakónusok találkozója, melybe a szombati napon kapcsolódtak be a májusban felszentelendő jelöltek, illetve a diakónusok feleségei. „A diakónusi közösség egyre nagyobb, gazdagabb és színesebb, és fontosnak tartjuk, hogy jobban megismerjék egymást az egy hivatáshoz tartozók, ezért szerveztünk háromnapos találkozót” – mesélte Laczkó Mihály atya, diakónusi referens. A találkozók során fontos hangsúlyt kap a liturgia közös ünneplése, így a diakónusok együtt vesznek részt imaórán, szentségimádáson, szentmisén, továbbá lelki megosztást is tartanak. A három nap alatt több előadást hallhattak; Kovács Lajos atya pénteken arról beszélt a jelenlévőknek, milyen ismérvei vannak egy plébániai közösségnek, és hogyan tudja egy diakónus elősegíteni a közösség épülését, együttműködve a plébánossal, valamint a világi munkatársakkal. A találkozó résztvevői kiscsoportokba osztva dolgoztak együtt, és arról is beszélgettek, hivatásuk szempontjából hogyan képzelik el a jövőt, mi vár rájuk ebben az évben.
Tavaly májusban a diakónusi referens összehívott egy találkozót, mely során papok és diakónusok arról gondolkodtak, hogyan tudnának hatékonyabban együttműködni, illetve melyek a hivatások közötti hasonlóságok és különbségek. Megértették, hogy az egyházmegyén belül nagy eltérések lehetnek, így Laczkó Mihály atya Vitéz András fejlesztővel, szupervizorral az öt régiót körbejárta, hogy lássák, milyen különböző élethelyzetben vannak a diakónusok, és milyen kihívások, lehetőségek állnak előttük. A benyomásokból összefoglaló is készült, melyet a most februári találkozó során ismertettek a jelenlévőkkel. „A látogatások által egyértelműen kirajzolódott, hogy mennyire nem homogén az egyházmegyénk, és fontosnak tartottuk, hogy ezzel a diakónusok is szembesüljenek. A nógrádi régióban például nehéz egy diakónusnak papot találni, hogy szentmisét mutasson be. A periférián, aprófalvakban szolgálók könnyebben érzik magukat magányosnak, így oda kell rájuk figyelni. Ezzel szemben az agglomerációs településeken nem érzékelhető a paphiány, ugyanakkor sokkal több hívőről kell gondoskodni. Mindezeken felül még ott vannak az egyéni családi helyzetek, ezért fontos, hogy a diakónusok feleségeivel is kapcsolatban legyünk.”
A szombati napra a diakónusjelöltek is csatlakoztak, akiket idén májusban fognak szentelni. „Velük is beszélgettünk arról, mit érzékelnek az egyházmegyében, a hivatásuk során mit szeretnének tenni, mit kívánnak elkerülni. Jó hangulatban telt a közös gondolkodás.” A találkozót ünnepi szentmisével zárták, mely során az idén májusban szentelendő jelöltek admissziójára, azaz közösség előtti bemutatására került sor.
Laczkó Mihály atya elmondta; hazánkat tekintve a legerősebb diakónusközösség a Váci Egyházmegyében található. Ez annak is köszönhető, hogy hosszú évek óta igyekeznek hátteret és támogatást biztosítani a hivatásban lévőknek, például azzal, hogy továbbképzést, közös formálódást szerveznek nekik, de rekreációra is lehetőségük nyílik Mátraverebély-Szentkúton. Mihály atya nyaranta két diakónussal együtt végiglátogatja a többi diakónust, így erősödik a személyes kapcsolat. Mindezeken felül idén már harmadik alkalommal szerveznek lelki feltöltődést a diakónusfeleségeknek, hiszen számukra is fontos a találkozás, a közös imádság, együttlét. További segítség a szolgálattevőknek, hogy különböző hivatalokat alakítottak ki számukra (lehet valaki plébániai, plébánia-szervező vagy plébánia szolgálati diakónus), a rendezett jogviszony által pedig a feladataik is jobban körülhatároltak. „A diakónusoknak komoly hátteret biztosít az egyházmegye, legyen szó akár fizikális, pénzbeli vagy lelki támogatásról.” A hivatások száma gyorsan nő; két évvel ezelőtt öt, idén pedig tíz fő szentelésére kerül sor. „Két év leforgása alatt tehát 15 új diakónus lép be a rendszerbe” – mondta Mihály atya –, „ami az öröm mellett megbízatást is ad nekem referensként, hogy végiggondoljam, hogyan tudok még személyesebb kapcsolatot kiépíteni a diakónusokkal, és odafigyelni rájuk.”
***
A diakonátus az egyházi rend szentségének első fokozata; a másik kettő az áldozópapság és a püspökség. Átmenetet képezhet a papság felé (átmeneti diakónus), illetve megmaradhat szolgálatnak az egyház liturgikus, lelkipásztori életében, karitatív műveiben (állandó diakónus). Az állandó diakonátusra nőtlen és nős megkeresztelt férfiakat egyaránt fel lehet szentelni. Molnár Ferenc állandó diakónussal készült interjúnkban még többet megtudhatnak a hivatás lényegéről.
A Váci Egyházmegye különös gonddal és figyelemmel végzi a diakónusok képzését és kísérését. A különböző hivatalokat azért hozta létre Marton Zsolt püspök, hogy a diakónusok feladatköre egyértelmű legyen mind a plébánosok, mind maguk a diakónusok számára. Más- és más feladatok és kötelezettségek várhatók a különböző diakónusi hivatalban lévőktől.
Plébánia-szervező diakónus: A plébániaszervező diakónus olyan szolgálatra felszentelt személy, aki családi életállapotából fakadó kötelességei mellett végzi a diakónusi szolgálatot. Az adott, rá bízott plébánián a moderátor pap felügyeletével a lelki-és közösségi élet szervezője és az anyagi javak kezelője.
Plébániai diakónus: A plébániai diakónus olyan szolgálatra felszentelt személy, aki saját családi életállapotából fakadó kötelességei mellett a plébániát / missziós plébánia egységet irányító plébános vezetésével végzi a diakónusi szolgálatot. A missziós plébánia egységhez több plébánia/egyházközség tartozik, melynek lelkipásztori ellátásában a plébániai diakónus a missziós plébánia egység papjának munkatársa és segítője. Főállásban segíti a plébánost lelkipásztori munkájában.
Plébánia szolgálati diakónus: A plébánia szolgálati diakónus olyan szolgálatra felszentelt személy, aki családi életállapotából fakadó kötelességei és saját munkahelyéből adódó elfoglaltságain túl a plébánosával évente megújítandó megállapodásban, azon a plébánián, ahol a lakhelye van vagy amelyre püspöke kinevezi, óraszámot és konkrét feladatokat megnevezve önkéntes (egyes esetekben megbízási szerződés alapján dotált) szolgálatot vállal. Szabadidejéből ad, hogy szolgáljon az Egyházban.
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.2025. november 5. szerda
Imre
Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül megszólalt valaki: „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában”. Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember nagy lakomát...
Összes program »