CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Egyházmegyénkben Kenyeres Lajos, tiszavárkonyi plébános volt az a tragikus sorsú pap, aki a kommunizmus idején vált áldozattá: 1957. február 28-án brutálisan meggyilkolták. Halála a kommunista rezsim alatt zajló vallási és politikai elnyomás szomorú és tragikus példájaként vonult be a történelembe.1908. január 3-án született Rákóczifalván, egy harangozó fiaként. Középiskolai tanulmányait a szolnoki Állami Főgimnáziumban végezte, majd érettségi után a váci Hittudományi Főiskolára nyert felvételt. 1930-ban Vácott szentelték pappá.
A rendelkezésre álló dokumentumok, a nyomozás során feltárt tények alapján számos részletében rekonstruálható a végzetes nap. Kenyeres Lajos plébános azon a délutánon hittanórát tartott a szomszédos faluban, Vezsenyben, majd elindult kerékpárján Tiszavárkonyba. Biciklijén hazavitte a gátőr gyerekeit, azután tovább haladt a Tisza-gáton. Ekkor már lesben álltak a támadók (a történtek szakértő kutatói hat-hét emberről beszélnek), akik felkészültek a brutális tettre. Egy kifeszített drótkötéllel megakasztották a kerékpárt, rárontottak a földre zuhant plébánosra, és ütni-verni kezdték. A nagytermetű, erős papot azonban nem tudták azonnal agyonverni, a Tiszához vonszolták, és egyikük tarkón lőtte. A holttestet a folyó partfalának alján elföldelték, a biciklit a vízbe hajították.
Néhány nap múlva a Tisza apadni kezdett, és a gátőr rátalált a kerékpárra. A megtalálót megfélemlítették: nem mondhatott el senkinek semmit. A rendőrség elterjesztette, hogy Kenyeres Lajos disszidált, de ebbe nem nyugodtak bele a családtagok. Kenyeres Lajos unokahúga, aki nagy szeretettel, könnyek között beszélt a vértanúról, a szoboravatás alkalmával a Magyar Kurírnak elmondta, a család utólag értesült arról, hogy Lajos atyát már korábban is megverték, mert erről ő nem beszélt nekik. Nem hitték el a rendőrség „meséjét”, még Kádár János közvetlen környezetében lévő embereknél is érdeklődtek Kenyeres atyáról – hiába. Kérdéseikre még sokáig nem kaptak választ.
Egy év múlva, 1958. február 28-án Martfűnél egy halász a megáradt Tiszában egy férfi holttestére bukkant. A testet Budapestre szállították, a kórházban kiállított „Halottvizsgálati bizonyítvány” szerint a halál oka „gerincvelő-roncsolás”, és „lövési sérülés”. Kenyeres Lajos holttestét a testvérei azonosították.
*
Ima Kenyeres Lajos mártír-pap boldoggá avatásért
Mennyei Atyánk! Te Kenyeres Lajost hívtad szolgálatodra, és a papszentelés kegyelme által híveid pásztorává tetted őt. Arra hívtál bennünket, hogy tanúid legyünk a világban. Ennek a tanúságtételnek kell jelen lennie életünk minden mozzanatában. Mennyei Atyánk, Te elhalmoztad Lajos áldozópapot áldásoddal és sokféle kegyelmeddel.
Te az ő szavaival és írásai által tanítottad hívő népedet. Te adtad neki azt a kegyelmet, hogy az igazság és béke érdekében népedért felemelje szavát a világ nagyjai előtt. Köszönjük neked, hogy megadtad neki a lelki erősség kegyelmét! Hálát adunk neked, hogy nemcsak szavaival és írásaival, hanem életének föláldozásával is tanított bennünket az önfeláldozás értékéről. Add meg nekünk azt a kegyelmet, hogy közbenjárását megtapasztalva bizonyságot szerezzünk arról, hogy befogadtad őt mennyei dicsőségedbe!
Add, hogy minél előbb tisztelhessük a boldogok, majd pedig a szentek között! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 13. hétfő
Ida
Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk:...
Összes program »