Az ünnepen jelen volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Varga Lajos váci segédpüspök; állami részről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, Pálmai Gergely és Vincze Máté helyettes államtitkár; Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja; Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal alelnöke, a Versenytanácsának elnöke.

Együtt ünnepelt többek között számos férfi és női szerzetesrend elöljárója és képviselője; piarista szerzetesek, az intézményvezetők és a tartományfőnökség munkatársai.

A Budapesti Piarista Gimnázium alkalmi kamarakórusának előadásában elsőként felcsendültek részletek Kalazanci Szent József gregorián miséjéből, Melegh Béla vezetésével; az ünnep végén pedig Orlando Lassus-motettákat adott elő a fiúkórus.

Meg kell tanítanunk a ránk bízott fiataloknak, hogy észrevegyék a szépet és a jót a teremtett világban és az emberben – kezdte beszédét Zsódi Viktor, majd hozzátette: „A piarista szerzetesi élet célja hazánkban és az egész világon a kreatív remény megélése, hogy a jövő reménységének szolgáivá váljunk.”

A tartományfőnök számba vette a 2024-es év fontos történéseit rendjük életében. Megemlítette a Nevelés piarista stílusban elnevezésű képzésüket, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak indított Keresztény válaszok az iskolai kihívásokra piaristáktól kurzusukat. A Piarista Rend Magyar Tartománya a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával két pedagógiai konferenciát is szervezett az elmúlt évben, az első kiemelt előadója Freund Tamás professzor, az MTA elnöke volt. A Pasztorális-Pedagógiai Titkárság szervezésében három pódiumbeszélgetést tartottak az okostelefonok használatáról az iskolai használat korlátozását elrendelő jogszabályok okán.

Az Informatika Történeti Múzeum School-Computer kiállításán bemutatták az első magyar középiskolai informatikatanár, Kovács Mihály piarista életét és pályáját, akinek a nevét vette fel a Neumann Társaság által alapított Országos Grafikus Programozási Verseny is. A piarista öregdiákok, akik az elmúlt években OKTV-helyezést értek el, vállalták az iskolák mostani diákjainak tehetséggondozás-támogatását.

A létrejött Landriani-hálózat keretében szerveztek sporteseményeket, kórustalálkozót, keresztény könnyűzenei találkozót és diákszínpadi találkozót is. A Nemzeti Színház bemutatta Sík Sándor István király című drámáját, melyből rádiójáték is készült. A rend Kalazanci Szent József-emlékérem kitüntetést adományozott Kurtág György zeneszerzőnek, temesvári piarista öregdiáknak.

Májusban Budapesten tartották az európai piarista szerzetesnövendékek éves találkozóját, júliusban rendezték meg a Nemzetközi Piarista Ifjúsági Találkozót Vácon, amelyen több mint kétszázan vettek részt. A Kalazancius Mozgalom 30 fiatalja önkéntes táborban vett részt Sátoraljaújhelyen – mélyszegénységben élő családok gyermekeinek tartottak tábort.

A lelki-szellemi fejlesztéseken túl Zsódi Viktor kitért az épületeik gondozására is. Megújult a váci Piarista Gimnázium és a Szent Anna-templom homlokzata; átadták a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda új gimnáziumi épületrészét.

A piarista szerzetesek és világiak 11 intézményben 4000 fiatalt nevelnek. A legutóbb publikált gimnáziumi rangsor négy intézményüket is az ország legjobb 100 iskolája között említette, így a legnagyobb egyházi fenntartó a Piarista Rend lett – mondta a tartományfőnök, aki végül köszönetét kifejezve hangsúlyozta:

Hisszük, hogy a nevelés egy lenyűgöző világ, amely sohasem ismétlődő cselekvés, hanem a növekedés, az érlelődés művészete. Ez ad nekünk reményt és optimizmust, és ezt kívánjuk hitelesen megélni évről évre az Egyház és a fiatalok szolgálatában.”

Marton Zsolt váci megyéspüspök kecskeméti piarista öregdiákként személyes hangvételű beszédet mondott, melyben háláját fejezte ki a kapott hitért, tudásért, lelki és szellemi kincsekért, a „keresztény humanizmusért”, amit megismert a piaristák által, és ami identitását meghatározza.

A főpásztor személyes emlékeket osztott meg arról, mennyire megérezte a tanáraiból áradó humort, a diákjaik iránti odaadó szeretetet és a komoly szakmai színvonalat egyaránt. Jelenits István tanár úrral személyes, jó kapcsolatba került, sőt Budapesten, papnevelőként érte a megtiszteltetést, hogy egy alkalommal lelkigyakorlat tartására kérték fel az idősebb rendtagok számára.

A püspök elmondta, Vácon a rend elsők között vetette meg a lábát. Kollonics Zsigmond váci megyéspüspök már 1714-ben behívta a piaristákat Vácra; Berkes András nagyprépost a saját emeletes házát adta át a rendnek már 1725 előtt; Migazzi Kristóf püspök 1764-ben elkezdte a rendház építését. A piarista rend a jelenlegi váci székesegyház fölépítésében is részt vett, hiszen az építkezést kivitelezőként Oszwald Gáspár piarista laikus testvér vezette. Vácnak piarista püspöke is volt Schuster Konstantin személyében 1886–1899 között. „A piarista atyák 1950-ig folyamatosan meghatározták Vác, és ezáltal az egész Váci Egyházmegye oktatási-nevelési életét. Örvendetes, hogy a rendszerváltoztatás kezdetétől ismét folytatják áldásos tevékenységüket.”

A piarista iskola katolikus iskola piarista karizmával – hangsúlyozta Marton Zsolt, majd arról beszélt, mi az a hozzáadott érték, melyet egy katolikus iskola nyújt a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint, és mi az, amit ma adni tud a digitalizált, a virtuális térben is élő világunkban. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán gondolatait is idézte, aki szerint a mai világban boldog és boldogulni tudó diákok neveléséhez különösen négy kompetenciának a kifejlesztésére van szükség: ez a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kooperáció és a kommunikáció, azaz a józan ész kimunkálása, az ember nevelése – emelte ki a megyéspüspök, rámutatva, hogy ennek magvait Kalazanci Szent József már több száz éve elvetette. Ezek a gondolatok fogalmazódnak meg a piarista himnuszban, valamint a napkezdő és tanítás végén elmondott imádságokban is.

Az emléknap a kegyesrend elismert működésének kezdetét jelöli hazánkban, ugyanakkor nem csak a piarista rend ünnepe, hiszen magáénak érezheti mindaz, aki számára fontos a gyermekek jövője és az egyházi iskolák ügye – fogalmazott Sulyok Tamás. „Ha Kalazanci Szent József 1715-ben maga járt volna hazánkban, éppúgy iskolázatlan és szegény gyerekek sokaságával találkozott volna, mint egykor Róma utcáin. Szerencsénkre követői, a magyarországi piarista szerzetesek munkába álltak, hogy nemzedékeket neveljenek hitre és tudásra, hogy esélyt és méltóságot adjanak a nehéz sorsú gyermekek életének” – mutatott rá az egykori szellemi-lelki újjászületés sürgető voltára a köztársasági elnök, majd megemlítette az első iskolaalapításokat Vácott, Kecskeméten, Pesten, Szegeden és Veszprémben.

A kegyesrendiek közössége megerősödött, Magyarország legnépesebb szerzetesrendjei közé emelkedett – folytatta beszédét. – A kalazancius lelkület átvészelte az üldözés, szétszóratás és a háborús pusztítások nehéz időszakait is, mint amilyen a jozefinisták támadása volt, vagy a kommunizmus iskola- és rendházbezárásai. „De a szellemiség erős volt. A hűség töretlen. A regula világos. A szándék pedig szívből jövő. Újabb és újabb fiatalok vállalták ezért a papi és pedagógusi hivatást, hogy szolgáljanak ugyanazzal a lelkülettel, mint Kalazanci. Céljuk ugyanaz ma is: a diákok képességeinek kibontakoztatása, tudással való felvértezése, és hogy életük iránya Isten felé mutasson” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki megemlékezett olyan neves közéleti személyiségekről, akiket a piarista iskola nevelt ki, például Antall Józsefről, a rendszerváltás miniszterelnökéről, vagy Mádl Ferenc köztársasági elnökről.

„A piarista iskola arra kívánja a fiatalokat megtanítani, hogy Isten ott van az életünkben. Hogy van értelme az életnek, van következménye tetteinknek, van súlya szavainknak, van eredménye erőfeszítéseinknek. Ahogy Jelenits tanár úr mondta reggelenként a kollégistáknak: »Érdemes felkelni«.”

Mint mondta, a piarista tanárok a diákoknak „műveltséget, a lelkiismeret érzékenységét és kritikai érzéket adnak. Hűséget és örömöt, amely a kereszténységükhöz, magyarságukhoz kapcsolja őket. Rendre tanítják őket a káosszal szemben, az értékek tiszteletére az igénytelenséggel és nihilizmussal szemben. Munkájukkal Magyarország lesz értelmiségibb és keresztényibb.”

A Piarista Rend Magyar tartománya elismerése jeléül Prószéky Gábornak Kalazancius Szent József-emlékérmet adott át. A budapesti Piarista Gimnázium egykori növendéke ma már Széchenyi-díjas matematikus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír