2025-ben Magyar Örökség díjban részesült a tavaly elhunyt filmrendező, András Ferenc művészete; a budapesti Bélyegmúzeum gyűjteménye; Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életműve; Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkássága; a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálata; a felvidéki Kincskeresők mozgalom tevékenysége; valamint Kovács István költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága.

„Magyarországon a következő években a térség leghatékonyabb oktatási rendszerét kellene létrehoznunk. A politikának a gazdasági helyzetnek megfelelő felelősséggel, de a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást” – mondta Klinghammer István térképész, az MTA rendes tagja, a bírálóbizottság elnöke a rendezvényen mondott köszöntőjében. Hozzátette: a tudásipar profitját csak azok az országok élvezhetik, ahol a képesség, a szakértelem és a kompetencia egymásra épülő hármasát tartósan működtetni képesek, mégpedig társadalmi hasznot hajtó módon. A nemzet jövője az iskolákban dől el.

A Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálatának laudációját Vojcek László professzor, az orvostudomány kandidátusa ismertette. Kitért arra, hogy a szervezet 1931 óta nyújt segítő kezet a Kárpát-medencei magyarság és az itt élő nemzetek rászorultjainak.

Az alábbiakban a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálatának laudációját teljes terjedelmében közöljük.

Szegények és bajbajutottak szolgálata – Katolikus Karitász

„Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, velem tettétek!” (Mt 25,31–40) – ezzel a lelki indíttatással végzi karitatív munkáját évszázadok óta a Katolikus Egyház. Ennek a világméretű munkának eszköze a Nemzetközi Karitász, és ennek magyar szervezete a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, mely 1931 óta a Kárpát-medencei magyarság és az itt velünk együtt élő nemzetek rászorultjainak nyújt segítő kezet. Teszi ezt a segítő, a felebaráti szeretet a „caritas” jegyében korra, nemre, etnikai és felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül.

Hazánkban a szegénygondozás szeretetszolgálati összefogását, szervezett Karitász kialakítását először Prohászka Ottokár püspök sürgette a 20. század elején, majd Rott Nándor veszprémi megyéspüspök, később Csernoch János bíboros tett kísérletet az országos hálózat kialakítására. Az országos egységesítés akkor valósult meg, amikor Serédi Jusztinián esztergomi érsek 1931-ben Mihalovics Zsigmondot karitászért felelős érseki biztossá nevezte ki, és a budapesti és az országos karitászmunka összefogására megalapította a Szent Erzsébet Katolikus Karitászt.

A kommunista diktatúra 1950-ig a legtöbb egyházi szervezet, egyesület és betegápoló rendhez hasonlóan a Karitászt is betiltotta. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1991-ben ujjászervezte a Katolikus Egyház segélyszervezetét, és megkezdődött az országos hálózat kiépítése.

Napjainkra a Katolikus Karitász országos központja itthon 16 egyházmegyei központ, plébániai csoport, 22 szociális intézmény és közel 10 ezer önkéntes munkáját segíti. Egyúttal támogatja a Trianonban elszakított területeken – mindenekelőtt a Kárpátalján és a Délvidéken – működő karitászcsoportokat is.

A szervezet 2001-től Katolikus Karitász – Caritas Hungarica néven folytatja munkáját, és tagja a 165 országot összefogó Caritas Internationalis nemzetközi hálózatnak. Az országos hálózat által a Karitász önkéntesei az anyaországban elérik a legkisebb települések rászorultjait, és eljutnak a legtávolabbi és legnehezebben megközelíthető határon túli településekre is. A helyiek gondjait ismerve az egész Kárpát-medencében segítenek rászoruló családoknak, egyedülálló időseknek, fogyatékkal élőknek, szenvedélybetegeknek: tartósélelmiszer-, ruha-, pelenka- és gyógyszeradománnyal, iskolakezdési csomaggal. Ehhez a munkához kapcsolódnak az évente országosan megrendezett nagy akciók, mint a „Tartós szeretet” élelmiszergyűjtés, a „Vár a nyár” gyermektáboroztatási program, a „Legyen öröm az iskolakezdés” diákokat segítő akció, az „Egymillió csillag a szegényekért” szolidaritási és a „Tárjátok ki szívetek”, valamint az angyalbatyu karácsonyi segélyprogram is. A felzárkózó települések programban 16 településen segíti a családok életét, öngondoskodását.

A hétköznapokban adott, tartós támogatáson túl a Karitász részt vesz a természeti és ipari katasztrófák áldozatainak segítésében, a járványok terjedésének megelőzésében, mint történt ez legutóbb a horvátországi és a törökországi földrengések után, a vörösiszap-katasztrófa vagy a covidjárvány idején.

Délvidéken és a Kárpátalján élők nehéz élethelyzetét könnyítendő a Karitász rendszeresen, embertől emberig segíti a rászorulókat egészségügyi programjával is. A 2015-től működő kórházmisszió és a 2017-ben megalakult orvosmisszió rendszeres fogászati, szemészeti és ortopédiai prevenciós vizsgálatai, valamint nőgyógyászati rákszűrései kiegészítik és pótolják a helyi egészségügyi ellátást, jobb életminőségre és a gyermekek számára egészséges felnőtt korra adnak esélyt. A kórházak műszerezettségének javítása, a műtéti eszközök pótlása, a gyógyászati segédeszközök adományozása, aggregátorok biztosítása nagy hangsúlyt kapott a covidjárvány idején és a háború kitörése óta jelentősen hozzájárul a kórházak működőképességének megőrzéséhez, a sebesültek megmentéséhez és felépüléséhez.

Köszönöm a Magyar Örökség Bizottságának, hogy meglátták ezt a több évtizedes értékteremtő, lelki és karitatív munkát! Köszönöm Spányi Antal püspök atyának, a Katolikus Karitász elnökének és Écsy Gábor plébános atyának, országos igazgatónak, hogy munkatársaikkal megőrizve a múltat, támogatásukkal, kiállásukkal és szervező munkájukkal Kárpát-medence-szerte nap mint nap gyakorolják a cselekvő szeretet. A Caritas Junior által pedig megismertetik a következő nemzedékkel, hogy „az élet ajándék” és „jót tenni jó” … azért, hogy a Katolikus Karitász gyermekeink és unokáink számára is továbbadható Magyar Örökség legyen.

A hír teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Forrás: Katolikus Karitász

Fotó: Vermes Tibor/Katolikus Karitász

Magyar Kurír