A Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe a Húsvét, amelynek csúcspontján Krisztus feltámadását ünnepeljük. A vigília szertartása szombaton este 8 órakor kezdődött, azaz sötétedéskor, igazodva a Szent II. János Pál pápa által tett ajánláshoz. Ennek a szimbólumokban nagyon gazdag szertartásnak a középpontjában a feltámadt Krisztus áll, aki győzedelmeskedett a halál felett és megszerezte számunkra az örök életet. A szertartás a hagyomány szerint négy részből áll: a fény liturgiájából, az ige, a keresztség és az eucharisztia liturgiájából. Ezek mindegyike külön-külön is az üdvösség titkairól szól.

A nagyszombati szertartás a tűz szentelésével vette kezdetét a székesegyház előtt. A gyertyán a püspök öt tömjénszemet helyez el Krisztus öt sebének emlékezetére. Erről a megszentelt tűzről gyújtották meg a húsvéti gyertyát, majd erről a Krisztust jelképező gyertyáról terjedt tovább a fény a hívek kezében lévő gyertyák segítségével mindenhol a templomban ezzel is üzenve: a fény, Jézus velünk van újra. Az „Exultet”, azaz húsvéti örömének az egyház egyik legszebb himnusza, amely megénekli a szabadítást, Krisztus feltámadását és örökké tartó dicsőségét.

Az igeliturgiában elhangzott ószövetségi olvasmányok végigvezették a híveket a teremtéstörténettől az Egyiptomi szabadulásig megmutatva, hogy Isten mindig ott állt az ember mellett és bűnös voltában is irgalmas szeretetét kínálta neki.

Marton Zsolt püspök beszédében visszatekintett a nagyböjt 40 napjára, amelyet a hívő ember egyfajta zarándoklatként is megélhet: úton vagyunk a találkozás felé Krisztussal. Ennek végén a Szent Három Nap liturgiája pedig mintegy hegygerincen járva vezet bennünket végig, amelynek zárásaként eljutunk a hegylánc legkiemelkedőbb pontjára, nagyszombat vigíliájához. „Ez egyházi évünk legcsodálatosabb napja, legcsodálatosabb éjszakája, amikor a húsvéti öröménekben fölséges nagy királyunk győzelmét énekeljük meg.”- emelte ki a püspök.

A húsvéti örömének, az Exultet ötször mondja áldottnak ezt az éjszakát – folytatta Marton Zsolt. Krisztus teszi áldottá, az ő feltámadása hozza meg az örömöt a hívő ember számára. „A halál bilincsét ekkor törte szét Krisztus, mert semmit sem érne földi életünk, ha a megváltás ránk nem árad.” – hangzik az ének szövege és valóban, Krisztus kereszthalála és feltámadása teljesítette be a megváltást, a mi megváltásunkat. Ezen az áldott éjszakán ezt is ünnepeljük.

Az ősegyházban ezen az éjszakán volt az új Krisztus hívők beavatása, a keresztelés – idézte fel az ősi hagyományt a püspök, amelyet felnőttek megkeresztelésekor – ha csak lehetséges - mind a mai napig megtart az Egyház. Erre emlékezve ezen a szertartáson a hitvallás imája helyén a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat.

Mindannyiunknak újból és újból meg kell térnünk, függetlenül attól, hogy csecsemőként vagy felnőttként lettünk megkeresztelve. – folytatta a püspök. Az egész nagyböjt megtérésre hív, amely nagyszombaton éri el a csúcspontját és akkor élhetjük át, amit Szent Pálnak a rómaiakhoz írt levele mond: úgy tekintsetek tehát magatokra, mint akik meghaltatok a bűnnek. És most Istennel, Istennek éltek”. Húsvét éjszakájának ez a legfontosabb üzenete: Megváltottak vagyunk. Van örök életünk. Megváltottak vagyunk és ez akkor válik igazán valósággá bennünk, ha krisztusi módon gondolkodunk, ha krisztusi módon érzünk, ha krisztusi módon cselekszünk és beszélünk, ha egész lényünket, testünket, lelkünket Jézus Krisztusnak adjuk. – fogalmazta meg húsvéti üzenetét Marton Zsolt.

A szentmisébe ezt követően megáldották a keresztelőkútban lévő vizet, a hívek megújították keresztségi fogadalmukat, majd a szertartás az eucharisztia liturgiájával folytatódott és tette teljessé a húsvéti közösségi ünnepet.

A szertartáson Váci székesegyház Szent Cecília Kórusa végezte a zenei szolgálatot Varga László karnagy vezetésével.