Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Szülei az olaszországi Piemont tartományból vándoroltak ki Argentína fővárosába. Egy vegyipari technikumban szerzett érettségit követően 1958-ban lépett be a szemináriumba és ekkor kezdte meg noviciátusát a jezsuitáknál.

1969-ben szentelték pappá, majd 1973-tól az argentin jezsuita provincia elöljárójává választották. 1992-ben szentelték püspökké. 1998. február 28-án Szent II. János Pál pápa Buenos Aires érsekévé és Argentína prímásává nevezte ki. A 2001. február 21-én tartott konzisztóriumon a lengyel pápa bíborossá kreálta. 2005-től pápává választásáig az Argentin Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.

2013. március 13-án, XVI. Benedek pápa lemondását követően, a bíborosok testületének döntése értelmében a Katolikus Egyház 266. pápája lett. Szent Péter utódaként a Ferenc nevet választotta. Ferenc pápa trónra kerülésének első pillanatától kezdve értésünkre adta mik lesznek pontifikátusának kulcsszavai: béke, közelség, szegénység, peremterületek. Elődei hagyományát folytatva nem maradt a Vatikán falain belül, szívesen utazott. Első útja Lampedusa szigetére vezetett, de ott volt a Rio de Janieró-i ifjúsági világnapon is. XVI. Benedek emeritus pápával a megválasztása után többször találkozott. Gyakran töltöttek időt együtt, és ezt a szokásukat egészen a leköszönt pápa haláláig megtartották. A következő évben Ferenc pápa a megbékélés és a párbeszéd üzenetével a Szentföldre és Törökországba utazott. Ebben az évben beszédet intézett az európai vezetőkhöz, felhívta a figyelmüket arra, hogy a haszon helyett az emberi méltóságot tekintsék magasabb rendű értéknek. Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben írta meg a Laudato si enciklikát, amelyben felhívta minden jószándékú ember figyelmét a „közös otthon” gondozására és a legkiszolgáltatottabbak védelmére, akik számára biztosítani kell „otthont, munkát, földet”. Ferenc pápa 2015 szeptemberében Kubába majd New Yorkba látogatott, ahol a Ground Zero emlékműnél imádkozott és az ENSZ New Yorki- székházában is beszédet mondott. 2016-ban meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét.

A Szentatya kezdeményezésére 2017-ben először rendezték meg a szegények világnapját. Ferenc pápa számára a szegények jelentették az „útlevelet a paradicsomba”. Ebben az évben elutazott Egyiptomba és eljutott a távoli Mianmarba, hogy osztozzon a rohingya nép fájdalmában. 2018-ban szinódust tartottak a fiatalokról, a fiatalokkal közösen. Ugyanebben az évben történelmi megállapodás született a Vatikán és Kína között a püspökök kinevezésével kapcsolatban. 2019-ben Ferenc pápa és Ahmed Al-Tayyib főimám történelmi nyilatkozatot írt alá Abu Dhabiban, amelyben elítélték a terrorizmust és az erőszakot. Ugyanebben az évben történt, hogy Ferenc pápa a pán-amazóniai régió megmentésének szentelt püspöki szinódust rendelt el. A Szentatya további intézkedéseivel megszilárdította az Egyház tisztulási és megújulási folyamatát a bántalmazott kiskorúak védelme érdekében. 2020-ban kitört a koronavírusjárvány, amikor a Szentatya imában, szavakban és gesztusokban folyamatosan éreztette a világhoz való közelségét. A következő évben Ferenc pápa a béke zarándokaként látogatást tett a Földközi-tenger medencéjében, ahol meglátása szerint az emberiséget a „civilizáció hajótörése” fenyegeti. 2022. februárjától Ferenc pápa a békére vonatkozó felhívásai folyamatosak voltak az orosz-ukrán háborúval összefüggésben, csak úgy, mint az igazság, a megbékélés és a párbeszéd érdekében tett lépései a kanadai, kazahsztáni, bahreini, majd afrikai útjaival. 2023-ban a magyarországi apostoli látogatását követően történelmi utazást tett Belső-Ázsiában, Mongóliában. 2024-ben tette meg leghosszabb apostoli útját. A tizenkét nap alatt Indonéziába, Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba látogatott el. Az év karácsonyán pedig megnyitotta a 2025. évi rendes Szentévet. A Szentatya az elmúlt években betegségekkel küzdött, amelyeket méltósággal viselt.

Ferenc pápa kapcsolata a magyarokkal

Jorge Mario Bergoglio ifjú kora óta ismerte és szerette a magyarokat. Fiatal papként rendszeresen járt szentmisét bemutatni és gyóntatni olyan magyar szerzetesnővérekhez, akik Magyarországról menekültek Argentínába. Argentin jezsuita elöljáróként közvetlen kapcsolatban volt az akkor Argentínában élő magyar jezsuita szerzetesekkel.

Pápává választását követően először a romániai apostoli látogatása alkalmával találkozott a magyarsággal. A csíksomlyói nyeregben bemutatott szentmiséjét ő maga évekkel később is „magyar miseként” emlegette. Ezzel ő lett az első pápa, aki ellátogatott a magyarság egyik legfontosabb nemzeti zarándokhelyére.

Magyarországon először 2021. szeptember 12-én járt, amikor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatta be Budapesten. Pontifikátusa alatt ez volt az egyetlen Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyen személyesen részt vett. Már ekkor ígéretet tett, hogy amikor lehetősége lesz rá, visszatér hazánkba egy hivatalos apostoli látogatás keretében.
Erre másfél évvel később, 2023. április 28–30. között került sor. Ferenc pápa az ekkorra már megromlott egészségi állapota miatt nem tudta vállalni, hogy ellátogasson az ország különböző pontjaira, így a háromnapos hivatalos magyarországi látogatására szervezett találkozásokra budapesti helyszíneken került sor. Örök emlékként őrzik a magyar hívők a Kossuth téren bemutatott szentmisét, vagy a több, mint tízezer gimnazistával és egyetemistával való találkozást a Papp László Sportarénában.

Ezen utazások jelentőségét jól mutatja, hogy Ferenc pápa 12 éves pontifikátusa alatt egy országba, egy nemzethez a legritkább esetben látogatott el több alkalommal.
Az apostoli látogatás első évfordulóján, tavaly tavasszal egy háromnapos nemzeti zarándoklat keretében köszöntük meg Ferenc pápa magyarországi útját. A Szentatya ekkor ismét megkülönböztetett figyelemmel volt honfitársaink irányában, hiszen külön kihallgatáson fogadta az összes magyar zarándokot a Vatikánban.

Kívánjuk, hogy legyen örömteli érkezése a Mennyei Atyánál!

Budapest, 2025. április 21.

Forrás: katolikus.hu

Fotó: Magyar Kurír