Most milyen volt az Összrégiós találkozó? Mert ez minden évben kicsit más. Minden évben egy másik üveggömböt kapunk kézhez, melyet forgatva, mindig máshol csillan meg az Isten dicsősége, és máshol villannak azok a bizonyos mosolyok. Jómagam – páréves tapasztalattal rendelkezve – elmondhatom, hogy az esemény sok gyümölcsöt terem: közös imát, együtt nevetést, soha nem várt és olyan beszélgetéseket, amikre régóta várunk, kibogozandó gondolatokat és sokrétű szeretetet.

Egy régió szolgálójaként a találkozón ott lenni – fejben és szívben is – egy térképet nyom a kezembe. Olyan Radnóti-félét, amivel megtudom, merre vannak, s kik vannak a vidéken. Amit a szolgálatom idején bármikor előszedhetek és rátekintve megtalálhatom messzi társaimat is ebben a misszióban.

Mert minden nap, amikor misén voltunk vagy szombaton a Szentségimádáson, láthattam, kik azok, akik zenélnek vagy szolgálnak az oltár körül. Láthattam, hogy kik a fantasztikus médiásaink, akik a tanácsoktól kezdve, a közös munkáig bármilyen ügyben mindig észben tartandóak. A kiscsoportos beszélgetések során, amelyben az összes előadáshoz kapcsolódva vitattunk meg kérdéseket és osztottuk meg az életünk és gondolataink kis darabkáit, olyan karakterek rajzolódtak a térképre, akik nyomot hagynak „szívünk sivár pusztájában”.

Olyan emberekkel találkozunk az Összrégióson, akikkel tényleg nem csak szimbolikusan alkotunk egy láncot. Ebben a misszióban mi vagyunk az Istenhez nyújtózkodó, folyómenti hegyvonulat. Legyen az ember Dél-Dunás, Észak-Dunás, Galgás, Ipolyos, Tápiós, Tiszás, Zagyvás vagy kicsit ez, kicsit az, Jézus minden étkezésnél és közös játéknál velünk volt egy közösségben. Talán helyesebb, ha úgy mondom, mi voltunk Benne egy közösségben. Mi mindnyájan, akik ott voltunk az Összrégiós találkozón, akár fizikailag, akár testvéreink gondolataiban, akár lélekben. Mi mindnyájan, akik azt tudjuk mondani: jó volt.

Jó volt együtt lenni, jó volt megosztani és befogadni. Jó volt veletek, mert szeretek közétek tartozni. Büszkén szólok, amikor ezt vallom: mentés vagyok. Ez a megvallás hozzon ma is mosolyt arcotokra, hiszen Atyátok a Mennyben ezt hallva mosolyog.

Az idei Összrégiós találkozó jó volt.

Kívánom, hogy nyújtózzatok magasra, használjátok a térképet és valljátok meg büszkén: mentés vagyok.

Forrás és fotó: mente.hu