CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Április 12-én szombaton, az Újhatvani Szent István király templom hívei Hévízgyörkre látogattak el Kecskés Attila atya vezetésével. Az alábbiakban Gyurika Margit szerkesztett beszámolóját tesszük közzé.A napsütéses reggelen autónkba szálltunk, hogy a remény zarándokaiként plébániai közösségünkkel ellátogassunk a Hévízgyörki Szent Márton templomba. A falunak két katolikus temploma van, mi az ún.t öregtemplomot kerestük fel, amelynek története egészen 1472-ig nyúlik vissza. A helyi hitoktató és két tanítványa nagy szeretettel fogadtak minket. Attila atya rövid imával köszöntötte a vendéglátókat és a zarándok testvéreket.: „Áldd meg, Urunk, ezt a helyet, ahol évszázadok imádságai szentelték meg a földet, falakat, talán az eget is. Részesíts minket is azokban a kegyelmekben, amelyeket az évszázadok, imádságok, áhítatok számunkra kínálnak!”. Majd meghallgattuk az öreg templom történetét, és a helyi hitoktató tanúságtételén keresztül megtudtuk, hogy több mint 150 hittanosuk van a faluban. A hitoktató 15 éves munkája során megtapasztalta azt az evangéliumi mondást, miszerint „senki sem lehet próféta a saját hazájában”. Ennek ellenére nagyon szeret ott élni, dolgozni, ismeri a hittanosokat, családjaikat, körülményeiket, és a helyi közösség nagyon erős, megtartó.
Az ismertető a templomban folytatódott, majd Attila atya bemutatta a nagyböjt utolsó szentmiséjét, hiszen este már virágvasárnap vigíliáját ünnepeltük. „Zarándokként jöttünk ide” – kezdte meg prédikációját. „A zarándoklatunk sohasem magányos, hiszen, még ha egyedül is éreznénk magunkat, a Szentháromság akkor is velünk van. János evangéliumának 10-11. fejezetét olvassuk: „közeledett a zsidók húsvétja”. Közeledik a mi húsvétunk is, egy hét múlva nagyszombat. Sokan zarándokoltak Jeruzsálembe, mi is eljöttünk Hatvanból Hévízgyörkre, hogy a ’töredékesen hiszek’ állapotából a ’nagyobb meggyőződéssel hiszek’ magasztosságába eljussunk.” Attila atya aztán arról beszélt, hogy a kétfajta félelem van; az egyik a bénító félelem, ebben az állapotban voltak azok a zsidók, akik tartottak Jézustól, így elhatározták, hogy megölik őt. A másik pedig a megmentő félelem, amely „bár lehet, hogy néhány pillanatig bénít, utána felszabadít, hiszen kinek a jóindulatát kell elnyernem, ha nem egyedül az Istenét? Ki tud nekem megbocsátani, ki tud engem üdvözíteni? Ez a megmentő félelem, amikor Istenbe tudok kapaszkodni, és szabadságot kezdek érezni mindattól, amitől eddig féltem.” A szentbeszéd végén a misszióra szólított fel minket. „Jézus jelen van legszentebb módon az Eucharisztiában, valóságos testével és vérével. Jelen van a Szentírásban, Isten kinyilatkoztatott szavában. Jelen van a szentségekben és azok kegyelmi ajándékaiban, a feloldozásban, a keresztségben, jelen van bennünk. Mi tudjuk, hol van Jézus, így hívnunk kell az embereket, hogy ők is találkozzanak Vele. Elsősorban pedig magunk fáradozzunk azon, hogy Krisztusban éljünk, Ő pedig bennünk. Adja Isten, hogy ez olyan jól sikerüljön, hogy hihető tanúságot tegyünk a még bizonytalankodók, sőt, még az ellenségesek számára is.”
A közös együttlétet az otthonról hozott finomságokból rögtönzött, jó hangulatú szeretetvendégséggel folytattuk, majd rövid imával zártuk a napot. Hálát adunk a zarándoklatért, a kapott gondolatokat pedig jól a szívünkbe véstük, melyek segítettek abban, hogy Krisztus kereszthalálának és feltámadásának megünneplésére méltóképpen felkészüljünk.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »