CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Évről évre több hallgató választja a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakotTöbb mint 2580 felvételiző jelölte meg a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakot jelentkezési lapja első helyén – derül ki a Felvi.hu friss statisztikáiból. A BA-képzés 2010-es elindulása óta még soha nem vonzott ilyen sok hallgatót, a 2024-es általános felvételi szezonhoz képest 25 százalékkal ugrott meg az elsőhelyes jelentkezők száma. Ez fontos visszajelzést ad az egyetemeknek, főiskoláknak, a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot sorolják felvételi listájuk első helyére.
A képzés a három év alatti gyerekek nevelésére, fejlődésük támogatására készíti fel a hallgatókat, akik a diploma megszerzése után elsősorban önkormányzati, egyházi, magán- és alapítványi bölcsődékben, valamint más, három év alatti gyerekeket ellátó intézményekben, de akár turisztikai területen vagy vállalkozóként is el tudnak helyezkedni.
„A csecsemő- és kisgyermeknevelők a korábbi évtizedekben sok-sok szinten és úton kapták képzésüket, mire megszilárdult a mai egyetemi-főiskolai képzéstípus. A BA-szak komoly felkészültséget és szakmai ismeretanyagot ad, egyúttal érzéket és érzékenységet feltételez. Csak az érti igazán ennek a képzésnek a jelentőségét, aki szülőként vagy szakemberként szembesült már azzal, milyen professzionális válaszokkal és rutinnal kell rendelkeznie a bölcsődékben dolgozó nevelőknek” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
Nem ez az egyetlen pedagógusképzés, amely iránt idén tovább nőtt az érdeklődés. A legnépszerűbb alapszakok listáján évek óta szereplő óvodapedagógus képzést 24 százalékkal többen sorolták felvételi listájuk első helyére, mint 2024-ben. Ugyanez a helyzet a tanító alapszakkal is: a tavalyi rekord után további 30 százalékkal ugrott meg az elsőhelyes jelentkezők száma, idén több mint 2500 elsőhelyes jelentkezőt regisztráltak.
Tovább nőtt az elsőhelyes jelentkezők száma az Aporon
Nemcsak országosan, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is megugrott a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra készülők száma, 2024-hez képest 40 százalékkal többen jelölték meg a képzést első helyen. „A főiskola már korábban is jelen volt a csecsemő- és kisgyermeknevelők képzésében, akikre óriási szükség van. A mai gyerekeket érő külső fizikai, szellemi, táplálkozási, sajnos sokszor családi kihívások miatt koncentrált, magas színvonalú munkát kell végezniük ahhoz, hogy egészséges személyiségek és közösségek kialakulását segítsék. Éppen ezért az Aporon a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelőket országosan elismert, kiváló oktatók, kutatók készítik fel” – emeli ki az intézmény rektora.
A váci mellett ma már budapesti campusszal rendelkező intézményt évről évre egyre többen jelölik meg jelentkezési lapjukon, nemcsak csecsemő- és kisgyermeknevelő, hanem óvodapedagógus és tanító szakjukat is közel 40 százalékkal többen választották, mint tavaly.
A kifejezetten gazdag pedagógusképzési kínálatból az óvodapedagógusnak készülő hallgatók angol és magyar nyelvű képzés, valamint két nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók pedig német és cigány/roma szakirány közül választhatnak. Népszerű a szociálpedagógia alapszak, ahogy a neveléstudomány, a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, illetve a szociálpedagógia mesterképzés is. Az intézmény legújabb szakja az idén ősszel induló, az országban egyedülálló társadalmi integráció felsőoktatási szakképzés.
*
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 12. vasárnap
Gyula
Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk:...
Összes program »