A Váci Egyházmegyében a hosszútávú tervezés részeként született meg 2021-ben az elhatározás a Missziós Plébániai Egységek létrehozására. Cél volt, kevesebb lelkipásztor is megfelelő módon tudjon gondoskodni a hívekről egy adott területen, hiszen tudjuk, hogy a papi hivatások száma csökken. A „Missziós Plébániai Egység” olyan lelkipásztori és területi egységet jelent, amelyet egy plébános irányít, több plébániát és plébániarészt összefogva, de egységes, missziós szemléletű pasztorális koncepció szerint. A Missziós Plébániai Egység a szakmaiság, szubszidiaritás, szolidaritás, szinodalitás és szakramentalitás alapelvei mentén működik. A plébános munkáját adott esetben más lelkész is segítheti (káplán, kisegítő lelkész, helyettes plébános), de jellemzőbb, hogy állandó diakónus van mellette, valamint a missziós egyháztanácstag tagjai, a plébániai egyháztanács tagjai, továbbá a közösségszervező animátorok és a plébániai intézők. A Váci Egyházmegye 295 településének 20%-a kezdte meg a felkészülést 9 körzetben arra, hogy Missziós Plébániai Egységként működjön a jövőben. Ebben a felkészülésben évente három központi képzési napon vehetnek részt a küldöttek, valamint elindultak helyi szinten is a találkozók, képzések.

A cserháti körzetben az első találkozóra március 29-én került sor, amelyen részt vett Hulitka Róbert plébános atya, Simon Zoltán plébániaszervező diakónus és a Váci Egyházmegye pasztorális munkatársai. A lelkipásztorok meghívták a hozzájuk tartozó tizenegy településről azokat a kulcsembereket, akik a plébániai élet mindennapi szervezésében rendszeresen együttműködnek, akikre a továbbiakban „missziós küldöttként” számítanak. 

A délelőtt vezérfonala az imádság, az ismerkedés és az egyházról kialakult képekkel kapcsolatos gondolatok megosztása volt. Bár a jelenlévők közül sokan most találkoztak először, mégis bizalomteljesen és nyitottan mondták el már a bemutatkozó körben is saját „mini hitvallásukat” vagy megtérésük sűrített, néhány szavas történetét.

A résztvevők először egyénileg dolgozták fel egyház-élményeiket, majd ezeket párokban tudták átadni egymásnak. Ezek során olyan témákról beszélgettek, mint például családi örökségeik, történések a gyermekkorukból, amelyek az egyházról szóltak, települési, rokonsági élményeik, amelyekben a közösséget megtapasztalták. Megemlítették az őket formáló papokat, egyházi vezetőket, illetve kitérhettek kríziseikre és a közösségekben megélt váltásokra, nehézségekre is. A résztvevők eltérő úton, helyen, körülmények között haladtak, mégis sok közös pontot találtak. Ilyen volt például a ministráns- és ifjúsági közösségek szerepe az életükben, a vallásos vagy hívő nagycsalád örökségének fontossága, a vallásos hagyományok gyakorlása által közvetített megtartó erő tapasztalata (betlehemezés, pásztorjáték, Mária-lányok, búcsúi körmenet, litániák). Azt is ki lehetett mondani, hogy ma ezek talán kevésbé vonzóak a plébániai közösség tagjai számára. Fontos szerepe volt a közösségekben az informális együttléteknek is, mint a közös foci, hittantáborok, kirándulás, ahol egyházi vezetőkkel kötetlenebb formában tölthettek időt, ismerkedhettek és közben tanúság volt számukra hétköznapi életük és Jézusba vetett hitük. 

Gulyás Péter, az Egyházfejlesztők munkatársa, a program moderátora olyan kulcsszavakkal készült, amelyek segítettek az egyházképünk bemutatásában úgy, mint családegyház, megtérők egyháza, élő kövek, a Jó pásztor nyája, és így tovább. A megosztás során letisztult gondolatokat egy-egy ilyen egyházkép-kocka kiválasztásával összegezhették a résztvevők.

A Váci Egyházmegye egyházképéről való közös gondolkodással zártuk az alkalmat. Átnéztük, mi Marton Zsolt püspök víziója erről, milyen út vezethet bennünket a jövőben majd a Missziós Plébánia Egységek kialakításában. 

A Cserhát Missziós Egységgel megkezdett munka nyáron folytatódik tovább.

Bábik Noémi

Fotó: Cserhátsurányi Plébánia