CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Egyévi munka után, 2025. május 10-én megkoronázták a szolnoki Szentháromság római katolikus templom tornyát. Szombaton délelőtt Gáspár István plébános megszentelte a földön az újonnan megépített toronysisakot, majd két daruval helyére emelték az aranyozott gömbbel és kereszttel feldíszített rondellát. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál tudósítását szerkesztve adjuk közre. A belvárosi templomtorony 2024 tavaszán veszítette el legmagasabb toronydíszét. Felújítási munkálatok közben vették észre a szakemberek, hogy az 1835-ben épült templom tornyának sisakja elavult, veszélyes állapota miatt magát az épületet, de akár emberi életet is veszélyeztet. Az Örökségvédelmi Hivatal is kötelezte az egyházközséget az életveszélyes állapot azonnali megszüntetésére. A nagyon rossz állapotban lévő régi toronysisak leemelése és egy új csúcs megépítése több-tízmillió forint kiadást jelentett a plébániának. Ezt az összeget a Váci Egyházmegye, a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiuma és a szolnoki önkormányzat anyagi segítsége, továbbá magánadomány révén sikerült előteremteni.
Gáspár István a hétvégén szervezett ünnepségen köszönetet mondott a helyreállítási munkákért a szakembereknek és a kétkezi munkásoknak, illetve mindazoknak, akik megteremtették a felújításhoz szükséges anyagi fedezetet, majd körbejárva megszentelte a régi csúcsdísz mellett az új toronysisakot.
Az eseményen a munkálatok forrásait elősegítő Szalay Ferenc, Szolnok és térsége fejlődéséért felelős miniszteri biztos és dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, valamint a szolnoki közgyűlés önkormányzati képviselői, illetve érdeklődők sokasága is megjelent.
*
A szolnoki belvárosi templomtorony megújulása sok ember munkájának köszönhető
Vidra Sándor templomgondnok elmondta, hogy az új toronysisak famunkáit a gyergyószentmiklósi Csibi Ferenc és fiai, mint ácsmesterek, a bádogosmunkákat a törökszentmiklósi Holló Mihály és családi vállalkozás tagjai végezték. A csúcsdíszek, a gömb és a kereszt tervezése és kivitelezése a tószegi FerroFlex 2005 Kft. gépészmérnökének, Szabó Áronnak köszönhető, azok aranyozása a biatorbágyi Varga Ferenc aranymíves-mester keze munkáját dicséri. A darukat a Szabó Zoltán által irányított szolnoki Szilaj 2000 Kft., valamint Erdős Ervin darusmester kezelte, míg a magaslati feladatokban Fodor István és fia, Tamás alpinisták jeleskedtek. Az egy évig a tornyot védő ideiglenes tetőt a rákóczifalvai Gáspár László lakatos készítette. Az új toronysisak munkálatainak tervezését a Vidra Tamás vezette és a szolnoki Te-Plan Kft. végezte. Mindannyian önköltségi áron dolgoztak, ezzel járulva hozzá a nemes feladathoz.
A gondviselés tehát ismét megszépítette a szolnoki Belvárosi templomot, annak toronysisakját. A következő munkálatok az épületen belül történnek, ugyanis kialakítanak egy belső feljárót a körerkélyig, hogy onnan bárki megtekinthesse a város szépségeit.
Fotó: Nagy Balázs
Forrás: Mészáros Géza (Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál)
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 20. péntek
Aladár és Álmos
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt...
Összes program »