CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Erdő Péter bíboros, prímás június 14-én, szombaton délelőtt a Szent István-bazilikában áldozópappá szentelte Vörös Mátyás Bélát, a papságra való készület értelmében átmeneti diakónussá Nagy Kálmánt; állandó diakónussá Czékus Jób Gézát, Cseh Miklós Andrást, Dr. Dabasi Andrást, Karlovitz Ákos Bálintot, Kovács Gábort, aki a Váci Egyházmegyei Karitász és Humán Erőforrás vezetője, valamint Dr. Kerényi Gézát és Dr. Pethes Ákos Bélát. A szentmisén koncelebrált Marton Zsolt váci megyéspüspök. A Magyar Kurír tudósítását közöljük.Megtelt ünneplőkkel a Szent István-bazilika szombaton délelőtt. Együtt ünnepelt a főpásztorral Marton Zsolt váci megyéspüspök; Fábry Kornél, Martos Levente Balázs és Mohos Gábor, a főegyházmegye három segédpüspöke; egyházmegyés papok és diakónusok, szerzetesek, a szentelendők családtagjai, hozzátartozói és a plébániáikról érkezett ünneplők. Erdő Péter a szertartás kezdetén köszöntötte az ünnepi szentmisén koncelebráló jubiláns papokat és a bazilikát megtöltő híveket.
A napi olvasmány és evangélium (Mt 5,33–37) elhangzása után következett a jelöltek bemutatása és kiválasztása, amikor név szerint szólították azokat, akik a papság és a diakonátus szentségében szeretnének részesülni, majd Erdő Péter bíboros beszédet mondott, melyet teljes terjedelemben elolvashatnak.
A szentbeszéd után következett a szerpapok, majd az áldozópap szentelésének szertartása.
Először a szentelendők ígérete következett, majd a Mindenszentek litániájával folytatódott a szertartás. Ezalatt a jelöltek leborultak a földre, amely a teljes önátadást fejezi ki, azt, hogy életüket Isten akaratának rendelik alá. Ezután a szentséget kiszolgáltató főpásztor, mint az apostolok utóda imádság és kézrátétel által átadta a Krisztustól kapott hatalmat és küldetést.
Miután az újonnan felszenteltek magukra öltötték liturgikus ruháikat, a főpásztor megkente az új áldozópap kezét krizmával. Ezután átadta a szentelteknek szolgálatuk liturgikus eszközeit; az áldozópapnak a kelyhet, a diakónusoknak pedig az evangéliumoskönyvet.
A szentmise folytatásában az újmisés lelkipásztor, valamint a nyolc új diakónus csatlakozott főpásztorához az áldozat bemutatásában és ünneplésében.
A szertartás végén Vörös Mátyás Béla újmisés áldásban részesítette Erdő Pétert.
A záróáldás előtt a főpásztor hálatelt szívvel fordult az újonnan szenteltek és a papságuk jubileumát ünneplők felé. Maga is, aki az idei évben ünnepli pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját, kifejezte, hogy nincs nagyobb dolog az életben, mint Krisztus, az Örök Főpap szolgálatában lenni, és az életünket ajándékul adni. Ezt követően az állandó diakónusok felé fordult és kifejezte örömét, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a hét frissen szentelttel együtt már közel ötven (összesen 49) személy teljesít szolgálatot.
Majd rámutatott, hogy az egyházi hagyományban az állandó diakónust megilleti a Tisztelendő, de a feleségének is jár a Tisztelendő Asszony megszólítás. Ez azért is lényeges, mert a házasságban élő diakónusok szolgálatának fontos részei a feleségek, a családjuk, így lesz teljes a küldetésük, az oltár szolgálata, az ige hirdetése és a felebaráti cselekedetek gyakorlásakor. Ezért az ünnepélyes áldás különösen is kiárad az újmisésre, a papi jubileumot ünneplőkre, a diakónusokra, a házastársukra és egész családjukra – zárta ünnepi gondolatait Erdő Péter.
Az ünnepi szentmisén a zenei szolgálatot a Szent István-bazilika Énekkara adta, vezényelt Farkasházi Dávid karnagy; Virágh András Gábor orgonista szolgált.
*
Kovács Gábor
1969-ben születtem Esztergomban, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségiztem. Nős, öt gyermek édesapja vagyok, családommal Esztergomban élek. Egyházi szolgálatomat az Esztergom-Városi Plébániához tartozó Szent Anna Ferences Templomban látom el, ahol hivatásom is megszületett, és előbb lektorként, majd akolitusként vettem részt a liturgiákban. A Ferences Világi Rend örökfogadalmas tagja vagyok.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiai bakkalauerátusi, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szociológusi oklevelet szereztem. Doktori disszertációmat idén védtem meg az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában gyógypedagógia területen. Szakmai életpályám során a versenyszférában és a szociális gazdaságban is dolgoztam, 2021-től az Egyház karitatív szolgálatához kapcsolódom, a Váci Egyházmegyei Karitász igazgatója vagyok.
A teljes tudósítás itt olvasható a felszentelt diakónusok rövid bemutatásával.
Fotó: Wágner Csapó József/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »