A Katolikus Karitász, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Egyesület által felkarolt kezdeményezés célja, hogy a 2025 nyarán, Sevillában megrendezendő negyedik ENSZ fejlesztésfinanszírozási konferencia (FfD4) mérföldkő legyen egy olyan ENSZ-egyezmény elfogadásában, amely véget vet a globális dél országait eladósító, gyakran átláthatatlan és igazságtalan pénzügyi gyakorlatoknak.
A Katolikus Karitász felhívását adjuk közre.

Négy magyar civil és egyházi szervezet közös felhívással csatlakozott a „Adósságból reményt” nemzetközi petícióhoz, amely az ENSZ tagállamait arra kéri, hogy támogassák egy igazságos és fenntartható államadósság-kezelési rendszer létrehozását.

„A szegény országokat sújtó adósságteher gyakran olyan akadály, amely ellehetetleníti, hogy a kormányok a legelesettebbeken segítsenek. Ha igazságos világrendet akarunk, akkor az adósságválság gyökeréig kell leásnunk. 3,3 milliárd ember él olyan országban, ahol a kormány többet költ adósságtörlesztésre az olyan alapvető szolgáltatásoknál, mint az egészségügy vagy az oktatás.” – nyilatkozta Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága elnöke.

Ferenc pápa is egyértelműen fogalmazott a Spes non confundit jubileumi szentévre kiadott bullában:
„Ha valóban meg kívánjuk teremteni a békéhez vezető utat világunkban, el kell köteleznünk magunkat az igazságtalanság mélyreható okainak orvoslására és az igazságtalan és kifizethetetlen adósságok kiegyenlítésére.”

„Az adósságválság elleni küzdelem egy olyan ügy, ami közös lelkiismereti felelősségünk.” – hangsúlyozta Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója.

Az IMF és a Világbank adatai szerint az alacsony jövedelmű országok 60%-a már elérte, vagy vészesen közel áll ahhoz a ponthoz, ahol az eladósodottság mértéke ellehetetleníti a törlesztési kötelezettségek teljesítését.)

„A pénzügyi rendszer jelenlegi működése elvonja a forrásokat a természet- és klímavédelemtől. Ha valóban élhető jövőt akarunk, az adósságrendezést a fenntarthatóság szolgálatába kell állítani.” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A globális adósságválság nem csupán humanitárius, hanem ökológiai krízis is: az érintett országok akár 12-szer többet költenek adósságtörlesztésre, mint klímavédelemre, miközben ezek a régiók a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak.

„A társadalmi és környezeti igazságosság nem választható el egymástól. A szolidaritás nemzetközi szinten is tetteket kíván – ez a petíció ennek egy fontos lépése.” – tette hozzá Horváth Ferenc, a Reflex Környezetvédő Egyesület elnöke.

A magyar kezdeményezők – a Katolikus Karitász, a MKPK Caritas in Veritate Bizottsága, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület – arra kérik a magyar állampolgárokat, hogy aláírásukkal támogassák a nemzetközi petíciót:  https://adossagbolremenyt.mtvsz.hu

 

Forrás és fotó: Magyar Katolikus Karítász