Már többedjére bizonyítják a vácszentlászlói és a környékbeli hívek fantasztikus összetartásukat ezen a pest vármegyei apró településen. Fél órával a szentmise előtt megérkezve a helyszínre már érezhető az izgalom, a sürgés-forgás, szorgalmas kivitelezése az alaposan megtervezett és szervezett ünnepségnek. Ahogy várakozunk, meglepődve tapasztaljuk, hogy egymás után érkeznek az esperesi kerület papjai, egyre több hívő, kórista. Az egyházközség ministránsait derűs türelemmel irányítja vezetőjük, a tavalyi évben akolitussá avatott Bálint Tamás: épp berendezik a szentmise utáni agapéhoz a sátrakat, asztalokat. Az atyák közben felkészülnek a szentmiseszolgálatra meghívójuk, a Hatvani kerület esperese, Palya János Tura, Vácszentlászló, Valkó plébánosának irányításával, akinek még így is jut ránk ideje. Egy röpke kérdés után, hogy lesz-e lehetőség szentgyónásra még a szentmiséig, egy „Persze, hogyne, máris!” után, már vezet is bennünket a gyóntatószék felé. Míg várakozunk, a kórus már finomhangolja hangszálait a kezdő énekhez Tóth-Telek Zita karvezetővel.

Este 6 óra, felhangzik az Ecce sacerdos magnus (Halmos László), a szentélybe bevonul a klérus: Baffi István boldogi plébános, Kecskés Attila Új-hatvani plébános, Kozsuch Zsolt dányi plébános, Miklós Zalán zagyvaszántói plébános, Széle László lőrinci plébános. A szentmise elején az egyháztanács elnöke köszönti Dr. Fábry Kornél püspök atyát. A Turai Magyarok Nagyasszonya kórus és a Vácszentlászlói Templomi kórus együtt emelik az ünnepély fényét többek között Kodály Zoltán „Magyar miséjé”-vel. A püspök atya prédikációjában a Szentek nekünk állított példájáról beszél, amit Szent László nevének betűiből állított össze és fejt ki: a Lelkiismeretesség, Áldozatkészség, Szentség, Lovagiasság, Országszeretet, avagy hazaszeretet hogyan mutatkozott meg az ő életében, és hogyha követjük példáját mi is. „Magyarországnak még nagyon hosszú ideig van jövője.” – zárja gondolatait. A szentáldozást követően meglepetésképpen felcsendül a Fábry Kornél püspök atya által megzenésített „Az Úrral való egység imája” gitáros kísérettel. A Himnusz hangjai után a kivonuló ének alatt csak lassan kezdi a mosolygó közösség az istenházának padjait maga mögött hagyni.

A templom mellett megterített asztalokon a helyi közösség által nagy szeretettel készített finomságok és hűsítők várják a rekkenő hőségben összegyűlt ünneplőket, hogy a lelki feltöltődés után testileg is felfrissülhessünk együtt, egy közösségként. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ennek a szép ünnepnek a megvalósulásához!

Fotó: Vácszentlászlói Egyházközség