„A remény zarándokai” szentévben belső, lelki utazásra hívtuk az egyházközségünk tagjait, melynek célja a Jézus-központú közösséggé formálódás. Ahhoz, hogy őszinte odafordulással nyithassunk egymás felé, megismerhessük a másik embert, s Krisztusnak tetsző módon formálódhassunk közösséggé, megfelelő hely volt a szabadtéri szentmise oltára, majd a vacsoraasztal.

A közösségi alkalom szentmisével kezdődött, baráti beszélgetésekkel és az istenkapcsolat elmélyítését szolgáló programokkal folytatódott a plébánia kertjében.

A Szent András templomot körbejárva, a templomba vezető mezítlábas imaösvény bejárására hívtunk kicsiket és nagyokat. A különböző anyagokból kirakott útvonalakon haladva Isten igéit olvashatták a résztvevők. Az imaösvény tanúsága, hogy személyes utunkat járva, életünk folyamán megélünk mélységeket és magasságokat, örömet adó vagy éppen fájdalmas eseményeket. Bizonyosság számunkra, hogy Jézus velünk van, velünk lesz az úton, nem hagy el, s a Szentlélek által vezet minket.

Egyéni hangvételű hitvallásokon keresztül osztotta meg három hitoktató, hogyan élik meg hitüket, milyen értékek, gyakorlatok során épül be mindez hivatásuk gyakorlásába.

Ezen az alkalmon mutatkoztam be én magam is, mint a három egyházközség plébánia intézője. Először röviden ismertettem a Váci Egyházmegye által szervezett képzést, majd saját meghívásomról, lelki tapasztalásaimról, az önkéntes közösségi munka végzésének igényéről, a lelki fejlődéshez szükségszerűen társuló keresztekről beszéltem. Kifejtettem, hogy számomra a Krisztusi közösségi létforma a másikhoz való figyelmes odafordulást, a segítő szándékot, az egymás lelki jóllétéért részben vállalt felelősséget jelenti, amit jó szóval, érdeklődéssel, nyitottsággal, a hála kifejezésével, imádsággal lehet kimutatni. Az intézői szolgálat segítésére minden egyházközségből hívtunk tevékeny tagokat, akikkel közösen segítjük közösségeiket.

A plébánia árnyas fái alatt celebrált szentmise keretében hálát adtunk az Úrnak lelki vezetőnk, Zalán atya pappá szentelésének 15. évfordulója alkalmából, aki Isten szolgálatában mint jó pásztor vezeti a rábízottakat az imádság, a szeretet és a hit útján. Tanításai, jelenléte és élete példája, ahogyan istenhitéről tanúságot tesz, megerősíti a közösséget a hétköznapokban. Homíliái a közösségi létforma tudatosabbá tételét célozzák, Isten üzenetét közvetítik személyes élethelyzetekre alkalmazható formában. Tartalma, mondanivalója a közösség állapotára, lelki küzdelmeire rezonál.

Jézus cselekvő jelenléte a hit közös megélésében, élő plébániai közösségben mutatkozik meg teljes valójában. Imában kértük Istenünket, kísérje áldás lelkipásztorunkat, s a híveink közösségét, hogy a Szentlélek által adományozott kegyelmi ajándékokat felismerve azokat Istennek tetsző módon használhassuk.