CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Újabb öt évig dr. Gloviczki Zoltán vezetheti az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát, az erről szóló miniszterelnöki határozat június végén jelent meg a Magyar Közlönyben. A többek között tanítókat, óvodapedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskola régi-új rektora a legfontosabb célnak a pedagógusképzés fejlesztését tartja, közelebb hozva azt a 21–22. század nevelési-oktatási igényeihez.„Továbbra is a katolikus egyház nevelésről alkotott pezsgő és progresszív tanítását követve szeretném fejleszteni munkatársaimmal a pedagógusképzést, részben új témákkal kísérletezve, részben egyre közelebb hozva a pedagógusképzést a 21–22. század nevelési-oktatási igényeihez és céljaihoz. Hogy munkámmal a főiskola fejlődését tovább segítsem egy megbízható, egyértelmű értékeket képviselő, korszerű és szerethető intézmény épülésében” – mondja a következő évek feladatairól dr. Gloviczki Zoltán, aki szeptember 1-jén második rektori ciklusát kezdi meg a Főiskolán.
A Magyar Rektori Konferencia pedagógusképzési bizottságának választott elnöke – aki mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban jelentős tapasztalatot szerzett, irányította a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzéseit, 2010 és 2013 között köznevelésért felelős helyettes államtitkár, 2017 és 2020 között pedig az Oktatási Hivatal elnöke volt – 2020 szeptembere óta vezeti a Váci Egyházmegye fenntartásában álló főiskolát.
Intézményünk tizenegy alap-, három mesterszakot és egy felsőoktatási szakképzést kínál a pedagóguspálya és a segítő szakmák iránt érdeklődőknek. Az óvodapedagógusnak készülő hallgatók magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak, de főiskolánk az óvodapedagógus és a tanító szakon német, valamint roma/cigány nemzetiségi szakirányt is indít. Népszerű csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint szociálpedagógia BA-szakunk, akárcsak mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, szociálpedagógia és neveléstudomány mesterképzésünk is.
Évről évre várjuk a jelentkezőket a hitéleti – kántor, katekéta és lelkipásztori munkatárs – szakokra, idén ősszel pedig egy Magyarországon egyedülálló képzést is elindítunk. A társadalmi integráció felsőoktatási szakképzés speciális feladatkörre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjában zajló segítő munkára készíti fel a hallgatókat.
Egyre több hallgatót vonzanak az Apor képzései
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola különös hangsúlyt fektet az atipikusan fejlődő gyerekekre fókuszáló módszerekre, a reformpedagógiák szellemi örökségére, a hatékonyan használható pedagógiai innovációkra – évről évre több tudományos konferenciát, szakmai műhelyt szervezünk, ám a hallgatók emellett képzésük elejétől gyakorlati tapasztalatokat szereznek.
Intézményünk évről évre egyre több hallgatót vonz: a tanító szakra bejutott felvételizők száma 2024-ben tízéves rekordot döntött meg, idén pedig nemcsak tanító, de csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint óvodapedagógus szakunkat is közel 40 százalékkal többen választották, mint egy évvel korábban.
Felsőoktatási szakképzésünket, az alap- és osztatlan képzéseinket államilag támogatott és önköltséges formában, nappali és levelező formában is meghirdetjük, amely számos ösztöndíj-lehetőséget kínál. A Vác barokk belvárosában lévő campuson kollégiumi helyet is biztosítunk a távolabb élő hallgatóknak, de Budapesten is van campusunk.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »