CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Az intézmény a tavalyinál is több elsőévessel kezdheti meg az új tanévet.A tavalyi után újabb csúcsot döntött a felvett hallgatók száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, idén már több mint 450 hallgató kezdheti meg tanulmányait a főként pedagógusokat és segítő szakembereket képző intézményben – derült ki este nyolckor, a 2025-ös felsőoktatási felvételi ponthatárainak kihirdetésekor.
Egyre több felvételizőt vont az óvodapedagógus szak
A főiskola óvodapedagógus alapszakján mind az elsőhelyes jelentkezők, mint a felvett hallgatók száma meghaladta az elmúlt évek átlagát. A BA-szakot idén közel 40 százalékkal többen választották, mint 2024-ben – közülük 138-an jutottak be a képzésre. A leendő elsőévesek egy része angol nyelven vagy nemzetiségi szakirányokon tanul majd.
Idén a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak is 40 százalékkal több jelentkezőt vonzott, mint tavaly. A BA-képzés – amelynek végzettjei elsősorban önkormányzati, egyházi, magán- és alapítványi bölcsődékben helyezkedhetnek el – népszerűsége országosan is nagyot nőtt, 2010-es elindulása óta még soha nem jelölték meg olyan sokan a jelentkezési lapjukon, mint idén. A főiskola csecsemő- és kisgyermeknevelő szakjára a több mint 170 elsőhelyes jelentkező közül végül 104-en kerültek be a 2025-ös felsőoktatási felvételin.
Több mint 60-an tanítójelöltként kezdhetik meg képzésüket szeptemberben – a hallgatók egy része cigány-roma, valamint német nemzetiségi szakirányon –, és a tavalyinál jóval többen, 86-an jutottak be az Apor szociálpedagógia alapképzésére is, amelynek végzettjei a szociális szférában helyezkedhetnek el.
Nagyot ugrott a nappali tagozatosok száma
A váci és budapesti campusszal is rendelkező főiskolán idén közel duplájára ugrott a nappali alapképzésre bejutott hallgatók száma – Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint ez a szakember-utánpótlás szempontjából pozitív tendencia, a pedagógusképzéseken ugyanis jó ideje a levelező forma vezet. Tavaly szeptemberben például országosan majdnem két és félszer annyian kezdték meg tanulmányaikat levelező hallgatóként, mint nappalisként.
„Nagyon komoly szakmai utánpótlást jelentenek a levelező tagozatos hallgatók, akik többnyire komoly tapasztalatokkal és érettséggel vágnak bele felsőoktatási tanulmányaikba. Jó velük együtt dolgozni, érezhető tudatos és érett döntésük, tenniakarásuk. Ezzel együtt különös öröm idén a nappali tagozatos, jellemzően frissen érettségizett felvettek számának drámai emelkedése, hiszen a pedagógusképzésben országosan jó ideje a levelező forma dominál, egyre komolyabb hiányt jelent a legfiatalabb generáció utánpótlása” – mondja.
Egyedülálló képzés első évfolyama indul ősszel a főiskolán
Szeptemberben egy Magyarországon egyedülálló képzés is elindul a főiskolán. A társadalmi integráció felsőoktatási szakképzés egy speciális – a szociális munkásétól és a szociálpedagógusétól – eltérő feladatkörre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjában zajló segítő munkára készíti fel a hallgatókat.
Az idén először meghirdetett képzésen tanulók integrációs asszisztensi végzettséget szerezhetnek, megismerve a szociális segítő munka folyamatait, a szociálpolitikai környezetet, képesek lesznek a hatékony segítésre, szakértőkkel együttműködve segítő programok szervezésére, lebonyolítására. A felsőoktatási szakképzés elvégzése ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a hallgatók könnyebben juthassanak be és rövidebb idő alatt végezhessék el a szociálpedagógia alapszakot.
A pótfelvételin még lehet jelentkezni az Apor képzéseire
A felvett hallgatók magas száma miatt az Apor Vilmos Katolikus Főiskola várhatóan nappali formában hirdeti majd meg képzéseit a pótfelvételin, emellett elérhetőek lesznek az intézmény hitéleti szakjai és a társadalmi integráció felsőoktatási szakképzés is.
Az intézmény a 2025-ös pótfelvételin hirdeti meg először legújabb képzését: a hittanár-nevelőtanár rövid ciklusú, négy féléves mesterszakra olyan felvételizőket várnak, akik pedagógusképzési területen már legalább egy alapszakos diplomával rendelkeznek. A pótfelvételin meghirdetett képzések listáját és a legfontosabb tudnivalókat néhány napon belül a Felvi.hu-n és a főiskola honlapján, az avkf.hu-n is közzéteszik, a szakokra augusztus elejéig lehet jelentkezni.
Forrás és fotó: AVKF
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »