A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Palóc Múzeumának a szervezésében, a hagyományéltető napok keretében harmincadik alkalommal rendezték meg Szent Anna tiszteletére a palóc búcsút, Balassagyarmaton.

A hagyományokhoz hűen idén is elzarándokoltak Balassagyarmatra a környékbeli településekről és az Ipoly túloldaláról is a hívők, hogy a palócság hitét, összetartozását jelképező Szent Anna Palóc Búcsún együtt imádkozzanak. Azonban a várható eső miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy az ünnepi szentmisét nem a Palóc ligetben, hanem a Szentháromság plébániatemplomban tartják meg. Az időjárás végül kegyes volt a hívőkhöz, így egy rövid körmenetet tudtak tartani. A gyönyörű búcsújáró népviseletes menet a templomtól indulva, a főutcán át haladva kerülte meg a városháza épületét és tért vissza a kiindulási helyére. 

Szent Anna a remény hordozója

Az ünnepi szentmise elején Turai János kanonok, plébános köszöntötte a megjelenteket. Majd Selmeczi Zoltán, Balassagyarmati Egyházközség tanácsadó testületének tagja köszöntötte dr. Udvardy György veszprémi érseket, ismertetve a Palócföldhöz való kötődését.  Megtudhattuk, a veszprémi érsek Balassagyarmaton született. Az 1985-ös pappá való szentelése után pedig Érsekvadkerten volt káplán, később pedig Csitáron plébános.

Az ünnepi szentmisén Udvardy György veszprémi érsek szólt a jelenlévőhöz: "Szent Joachim, Szent Annának közbenjárását kérjük ezen a búcsúi alkalmon, őseink hitének, hagyományának megfelelően. A mostani alkalom, ami a szentévben történik, ami a remény évét jelöli meg számunkra, megengedi azt, hogy három nagyon fontos szempont alapján nézzünk az ünnepünkre. Erre az ünnepre, amelynek mi magunk is a részesei vagyunk. Szent Anna a remény hordozója, a tradíciónak a megjelenítője, bármennyire is furcsa a jövő embere" – fogalmazott az érsek.

Prédikációjában egyebek mellett kitekintett Szent Anna életére is, hangsúlyozva, az egyházuk hagyománya úgy tekint Szent Joachimra és Szent Annára, mint a reménynek a megélőjére. 

Majd ismertette XIV. Leó pápa nagyszülők és az idősek világnapja alkalmából megfogalmazott üzenetét is, miszerint az idősek a remény jelei. Kiemelte, a következő generációnak nem csak azt kell átadnia, hogy mit hiszünk, hanem azt is hogyan hiszünk. Rámutatott arra is, hogy a Szent Anna napi Palóc Búcsú megünneplésével a közösség a jövőt építi.  Végül felhívta a figyelmet: úgy tűnik, hogy a jólét a mai világban magától értetődő, azonban mindenért meg kel küzdeni. 

Meg kell őriznünk az emberségünket

"Az emberi méltóságban való növekedésért mind az egyénnek, mind a közösségnek, társadalomnak, kultúrának, egyháznak együtt kell működnie. A családért! Amikor mi családról beszélünk egyházi közösségben, akkor mindenki úgy gondolja, pontosan tudja, mit ért alatta. De tényleg tudjuk? Hiszen annyiféle módon próbálják jelzővel ellátni a családot, minősíteni. Tényleg az Istentől akart, elgondolt családot értjük rajta? Ez a mi felelősségünk. Küzdeni a jóért! A szülő, a tanár, az egyházi közösség, a püspök és a pap feladata. A kényelemben elszoktunk a küzdelemtől, sőt úgy gondoljuk, ez tőlünk távol van, ez nem a mi dolgunk, ezt csinálja valaki más. De látjuk, hogy radikalizálódik az életünk, társadalmaink” – fogalmazott a veszprémi érsek, hozzátéve, ebben a radikalizálódott világban meg kell őrizni az emberségüket és még inkább erősíteni kell azt.

Az ünnepi szentmise végén Udvardy György megáldotta a családokat.

A liturgián közreműködött: a balassagyarmati Szent Felicián Kórus Unterwéger J. Zsolt karnagy vezényletével, a Rimóci Rezesbanda, Lőrincz Sarolta Aranka, valamint az Ipoly-mente hagyományőrzői.

Fotó: NOOL, Hüvösi Csaba