Kecskés Attila prédikációjában az alábbi gondolatok mentén buzdította az egybegyűlteket:

- A hosszú idő nagyon sok mindent foglal magában; a szenvedések, kínok és fájdalmak mellett Isten ad időt, hogy Őt megismerhessük, a hosszadalmas élet során elérhetjük Isten célját, van idő a megtérésre, a lelki átalakulásra.

- Mennyire fontos lenne, hogy el tudjuk hinni, hogy Isten a mi szerető Mennyei Atyánk, a mi Apánk, Apukánk és akkor mennyire közvetlenebb lenne a köztünk lévő kapcsolat.

- Ha a nagyszülők elvetik a hitből fakadó piciny mustármagot az unokák szívében, van remény, hogy az életre fakadjon, kicsi közösségünk megmaradjon és gyarapodjon.

A szentmise után a plébánia kertjében kis meglepetéssel és reggelivel várták Attila atya és az egyházközség fiatalabb tagjai az időseket és a nagyszülőket.

Forrás és fotó: Újhatvani Plébánia közössége