CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Életmű-kiállítás nyílt a matyók festője, Takács István műveiből a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A tárlat célja, hogy méltó helyére emelje a művészt a magyar művészettörténetben, valamint a fővárosi közönség számára is elérhetővé tegye lenyűgöző életművét.Mezőkövesdi szegény parasztcsalád rendkívül tehetséges gyermekeként az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában tanult festészetet. Életére és munkájára a mély vallásosság volt jellemző. A művészi irányzatokból a barokk ragadta meg leginkább, és szinte minden munkáján fellelhető a matyók színvilága, formagazdagsága. Közel háromszáz templomot, kápolnát ékesítenek freskói, oltárképei, stáció-sorozatai. Legjelentősebbek a mezőkövesdi Szent László templom falfestményei, valamint az egri Bazilika freskói és stáció-képei.
A váci Nagyboldogasszony-székesegyház keresztházának falait is Mezőkövesdi Takács István festette 1946-ban annak ellenére, hogy a Pétery József püspök által meghirdetett szentélydekoráció pályázaton művei második helyezést értek el. A freskók négy nagy, korábban üres falfelületet díszítenek, melyek jól harmonizálnak a templom korábbi, a barokk nagymester Franz Anton Maulbertsch festette falképeivel.
A templomfestő című kisfilm legjelentősebb munkáit, az egri Bazilika és a mezőkövesdi Szent László templom, valamint a máriaremetei Kisboldogasszony templom, a váci Nagyboldogasszony székesegyház, a miskolci Szent Péter és Szent Pál templom és a Nagyboldogasszony templom freskóit mutatja be.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 10. péntek
Zsolt
Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján: Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való...
Összes program »