2025. Szeptember 13. szombat 15:00

Nyomozás Kiessling Madonna-ábrázolása kapcsán: Szászországtól Őrbottyánig

2024-ben az őrbottyáni Szent Miklós templom padlásán egy elpusztult kép romjai kerültek elő. A porlepte maradványok közül kitekintő szem és a megtalált felirattöredékek ösztönözték Porubszky Helgát a műtárgy történetének kinyomozására. A fordulatokkal teli kutatással párhuzamosan festőrestaurátor támogatásával a kép helyreállítása is elkezdődött. Az „őrszentmiklósi Madonnával” töltött kalandos év tapasztalatairól és eredményeiről egy gazdagon illusztrált előadás keretében számol be a kutató, ahol maga a műtárgy is bemutatásra kerül.

Porubszky Helga okl. belsőépítész és műemlékvédelmi szaktanácsadó, számos műemléki épületben otthont kapó állandó kiállítás tervezője. Őrbottyán gazdag helytörténetét 2023-tól, a településre költözése óta kutatja. 2025-től a helyi Értéktár Bizottság tagjaként tevékenykedik.

A program az Ars Sacra Fesztivál keretében valósul meg.

 *

2025. Szeptember 13. szombat 16:00

„Szenteknek ereklyéjükhöz való ékesség” – polion-díszítésű apácamunkák a Váci Egyházmegyéből

Az ereklyék és szentképek díszítésének egy speciális típusa a „polion-dísz”, amelynek elkészítését a női szerzetesrendek végezték. A „polion-dísz” alapanyaga hagyományosan fémfonál, drágakő, gyöngy, és jellemző motívuma a stilizált virágforma. A gazdagon kitöltött felület, amely az időigényes, aprólékos munka lenyomata, lehetőséget ad az ereklyekultusz, a képzőművészet és a keresztény lelkiség összefüggéseinek vizsgálatára.

Szemenyei Zsuzsanna képzőművész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténész hallgatója

A program az Ars Sacra Fesztivál keretében valósul meg.

*

2025. Október 18. szombat 15:00

A gödöllői Grassalkovich-kastély kápolnája

A gödöllői Grassalkovich-kastély temploma a hazai kastélykápolnák között a méretében legnagyobb szakrális tér, melyet az építtető Grassalkovich Antal (1694-1771) a családi használat mellett a település plébániatemplomaként emeltetett 1746-49 között. Építészeti karakterében és ikonográfiájában az eredeti kialakítást őrzi, a különlegességnek számító baldachinos főoltárral és a két szószékkel. Titulusa Nepomuki Szent János, akinek alakja a főoltárképen és domborműveken is megjelenik.

Varga Kálmán (PhD) történész, a hazai műemlékvédelmi intézmények (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága) korábbi vezetője. Évtizedek óta a gödöllői kastély kutatója és több helyreállítási program irányítója. A műemlékegyüttesről számos könyve és publikációja jelent meg. Jelenleg nyugdíjasként segíti a kastély munkáját, mellette pedig a BKG Veresegyház Egyesület kosárlabda utánpótlás edzője

*

2025. Október 18. szombat 15:00

Főpapi mecenatura Itália vonzásában: az Althann püspökök öröksége

A 18. század első felében Michael Friedrich Althann és unokaöccse, Michael Karl Althann váci püspökök kiemelt szerepet játszottak a Váci Egyházmegye oszmán megszállás utáni újjáélesztésében. A kor főpapjaihoz hasonlóan az Althannok is nagy gondot fordítottak a műpártolásra. A Nápolyi Királyság területén betöltött tisztségeiknek köszönhetően Bécs mellett Vácott is jelentkezetek dél-itáliai kulturális hatások az ereklyekultuszban, a képzőművészetben, zenében és a könyvgyűjtésben is. Hogyan kerültek az Althannok a Nápolyi Királyságba? Ki volt az a San Gennaro? Milyen ereklye Bari Szent Miklós mannája? Az előadás során ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Kuti Alexandra – a budapesti Szépművészeti Múzeum muzeológusa, doktori kutatásait az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen végzi.

*

2025. November 15. szombat 15:00

Falda és flabellum: a pápai udvar öltözetei az aranykorban

Jusztin Péter – történész, levéltáros, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa

*

2025. November 15. szombat 16:00

Magyarország legrégibb templomberendező vállalata – Oberbauer Alajos és utódai vállalat története a Váci Egyházmegye megrendelésein keresztül

Gajdos-Mórász Veronika – művészettörténész, a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény muzeológusa

Forrás és kép: Váci Egyházművészeti Gyűjtemény