Egy kisbaba érkezése öröm, áldás, ajándék. Egy kisbaba érkezése teher, probléma, gond. Min múlik, melyiknek látjuk? Magyarországon évente 20 ezer abortusz történik. Miért dönt valaki az élet kioltása mellett, és melyek az abortusz kevésbé ismert, ám annál meghatározó következményei? Begyógyulhatnak-e az abortusz okozta lelki sebek, és hová fordulhatnak segítségért azok, akik összetörtek ebben a traumában? A Lélekjelenlét podcast 11. adásának vendégét személyes története indította arra, hogy krízisterhességben érintett szülőknek és abortuszon átesett nőknek segítsen. Elindította az abortusz.hu információs tanácsadó honlapot, megalapította a József Szövetség Egyesületet, és meghonosította Magyarországon a Ráhel Szőlőskertje lelki hétvégét, ahol azok gyógyulnak, akiknek az életén egy terhességmegszakítás súlyos sebet ejtett.

- Átélted ezt az állapotot, amikor nem várt módon terhes lettél, sokszor beszélsz erről tanúságtételekben, mert szeretnéd, hogy ebből az állapotból ne csak egyféle kiút legyen. Min mentél keresztül, hogy jutottál el a döntésedig, hogy nem tartod meg a gyermeket és milyen állapotba kerültél utána?

- Rögtön az elején szeretném leszögezni: ebből az „állapotból” nincs más kiút, mint az élet melletti döntés. Egyetlen egy kiút van, az, hogy a gyermekem mellett döntök, és fölismerem, én most már anya vagyok. Rám lett bízva egy kisbaba, meg kell őt védenem, még akkor is, hogyha mindenki abortuszt javasol a környezetemben.

Hogyha azt gondolom, választanom kell két teljesen jogosan felmerülő út közül, az óriási tévedés. Aki mégis sajnos a halált választja, legyen ez teljes jó szándék vagy tudatlanság vagy zsarolás vagy a környezet nyomása miatt, ugyanúgy belehal, mint a kisbaba. Nem fizikailag, hanem lelkileg. Örök seb, ami be tud gyógyulni, de egy óriási heg marad, és megváltoztatja örökre az anya és az apa életét is.

Még a házasságkötésem előtt egy fiatalkori egyéjszakás kalandból fogant egy kisbabám. Gyakorlatilag pár perc alatt eldöntöttem, hogy abortuszra fogok menni, mert az az egyedüli megoldás - és itt van a legtipikusabb érv -, amivel semmissé lehet tenni az adott pillanat nyomorát, hogy minden visszaáll a régi rendbe, és én újra önmagam lehetek. Elhisszük, hogy vissza lehet menni az időben a foganás elé. De nem. Mi anyák vagyunk abban a percben, ahogy az a két sejt találkozott.

- Ismeri a szakirodalom is a posztabortusz szindróma fogalmát. Milyen tünetek ezek?

- Nagyon komoly depresszió, a nők nagyon nagy arányban mélyen depressziósak lesznek az abortuszt követően. Alkoholizmus, öngyilkossági kísérletek, kényszeres cselekvések, az önértékelés eltűnik. Emlékbetörések, rémálmok, évforduló reakció, tehát például az abortusz napján minden évben, vagy a baba feltételezett születésnapján, amikor megszülethetett volna, akkor gyakorlatilag kiírja magát a nő a rendszerből akár egy hétre is.

Nagyon fontos, hogy a párkapcsolatok, amiben az abortusz történik, általában tönkre mennek. Nagyon nagy százalékban a házasságok is. Az önvád, a bűntudat, amiben a nő képtelen megbocsátani főképpen magának, de sokszor az orvosának, Istennek, a párjának. Ez a megbocsátani képtelenség, ez a ridegség és ez a megmerevedés nagyon-nagyon jellemző.

- Hogyan történt a te gyógyulásod?

- A posztabortusz szindróma nálam sem egyből jelentkezett, és a statisztikák szerint is van, hogy több évvel később kezdődik el, ugyanis az első legfontosabb és legerősebb hívójelenség a várt várandósság eljövetele, ahogy nálam is történt. A férjem hívő katolikus volt, katolikus házasságra készültünk. Ennek során megtértem, fantasztikus volt. Elmentem életgyónásra, meggyóntam az abortuszt. Viszonylag hamar megfogant az első gyermekünk, és amikor megláttam az ultrahangon azt a pici babát, aki ugyanannyi idős volt, mint az én abortált gyermekem, egyszer csak olyan volt, mintha tartanék egy halott gyereket a kezemben, meg egy élőt. És amikor az ember megérti, hogy soha többé nem másíthatja meg azt a döntést, és soha többé nem ölelheti meg azt a másik kisgyereket, aki ugyanilyen cukorfalat, mint akit a karjában tart, aki közben megszületett, akkor ebbe kezd beleőrülni. Nagyon tipikus történet ilyen szempontból. A második és a harmadik gyermekünket várva is végig vádoltam magam, az abortuszt háromszor is meggyóntam. Nem nagyon változott semmi, csak egyre lejjebb süllyedtem a depresszióban, nem voltam képes a családi életre.

Harmadik fiunkkal voltam várandós, amikor egy délután amikor pihentem, megjelent előttem egy 30 körüli férfi egy 9-10 éves kislánnyal. Tudtam, hogy az Úr az, és az én abortált gyermekem. (…. ) Lebegtem a boldogságtól, tudtam, hogy nagyon jó helyen van, és nem örökre búcsúzunk el. Fölálltam, és azt éreztem, új ember vagyok, és van egy lányom a mennyben. Ez indította el elsősorban az abortusz.hu oldal létrehozását, mert a következő percben azt is tudtam, hogy ezt a hazugságot föl kell tárni az összes lánynak és az összes fiúnak, akik abortuszra készülnek.

-  Az abortuszt még nem elkövető, tehát még a terhességmegszakítás előtt álló krízisterhes édesanyáknak, pároknak is segítetek, illetve a József Szövetségben és a Ráhel Szőlőskertjében nemcsak az édesanyákat, nőket, hanem hozzátartozókat is támogattok. Kiknek segítetek pontosan és miben?

- Először arra fókuszáltam, hogy gyorsan mindenkinek meg kell tudnia, az abortusztól csak rosszabbul lesz. Ezért mondtam a férjemnek, a születésnapomra szeretnék egy domain nevet, az abortusz.hu-t. Itt a fiatalokhoz kell szólni, akik az abortuszra keresnek rá, és objektíven el kell mondani, mi történik az abortusz során. Megkaptam születésnapomra ezt a domain nevet, és megcsináltunk egy olyan, remélem informatív oldalt, ahol videókkal, leírásokkal próbáljuk fölvázolni, miről is dönt a lány.

Nagyon fontos momentum, hogy a pálos rend által megismerkedtem a lelki adoptálás imájával. A gyógyulásom előtt az adott kis enyhülést, hogy imádkozhatok egy kisbabáért, akit a Jóisten tud csak hol van a világban, kilenc hónapon keresztül, aki az anyukája méhében veszélyben van, az abortusz veszélye fenyegeti. Hagyományosan március 25-én kezdjük, és december 25-én születik meg Jézus Krisztussal együtt. Több éven keresztül imádkoztam, illetve folyamatosan mondjuk a családban a lelki adoptálás imáját, amikor vállaljuk ezt a lelki anyaságot vagy atyaságot valakiért, és imádkozunk a szüleiért, hogy felismerjék, valami teljesen másról van szó, mint amit éppen ők érzékelnek.

Közben Böjte Csaba testvérrel is megismerkedtünk, aki azt mondta, sokaknak kellene hallani a történetemet. Így kezdtem el tanúságot tenni. Egy ilyen tanúságtétel során találkoztam egy pszichológus lánnyal, aki beszélt a Ráhel Szőlőskertje programról. Egyszer csak megértettem, amíg ezek a nők nem gyógyulnak meg, addig én hiába beszélgetek a krízisterhes lányokkal. Rájöttem, a nulladik pontra kell visszamennünk, és akkor behoztuk Magyarországra a Ráhel szőlőskertje programot. Egészen elképesztően gyógyulnak ott az emberek.

- Mit tehetünk azért, hogy a bizalom erősödjön a nőkben, édesanyákban és férfiakban, édesapákban, hogy megelőzzük azt, hogy az abortusz megtörténjen, illetve ha már megtörtént, legyen bátorsága újra bízni és a bűnbocsánatban reménykedni annak, aki egy ilyen döntést hozott korábban? Mit tehetünk, hogy ebben támogassuk egymást?

- Három nagyon fontos dolog van. A legeslegfontosabb, amiben egyre jobban hiszek, az az ima. A másik a meghallgatás. Az abortuszon átesettek legnagyobb százaléka mélyen elzárja ezt az egészet, úgy gondolja, nincs rá megoldás, nem szabad vele foglalkozni. Azért gyógyulnak meg a Ráhel szőlőskertjén, mert kitehetik ezt a terhet. Harmadik, hogy mi nem engedjük magunkat eltántorítani azoktól az értékektől, amikben elvileg hiszünk. Mutatni kell az utat, főleg a gyerekeinknek. El kell nekik mondani pontosan, hogy mi az élet, mi a halál, mikor kezdődik az emberi élet, és hogyha ilyen helyzetbe kerül, akkor mi a jó döntés, és mindig támogatni fogjuk. Az élettel tudjuk őket életre támogatni. Nagyon gyorsan fel fogja magában fedezni azt az anyát, ami minden nőben el van rejtve, és onnantól kezdve gyakorlatilag nekünk csak a hátteret kell szolgáltatni, ha mondjuk a saját lányunkról beszélünk.

Az adás ide kattintva elérhető a Spotify felületén is!

A Lélekjelenlét a Váci Egyházmegye április végén indult podcastje, melyben egyaránt foglalkozunk hétköznapi és egyházi kérdésekkel, kihívásokkal, és igyekszünk azokra hiteles példákat felmutatva, keresztény hitünk mentén választ találni.