CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Első Remete Szent Pál Nővérei (Pálos Nővérek) 2025. szeptember 8-án ünnepelték közösségük megalakulásának és egyházmegyés letelepedésüknek 35. évfordulóját. A kiemelkedő alkalmon részt vett Marton Zsolt megyéspüspök és dr. Varga Lajos segédpüspök, akik a Nővérek meghívására érkeztek Erdőkürtre. Vas M. Teréz elöljáró pálos nővér írását az évfordulóról szerkesztve adjuk közre.Marton Zsolt püspök atya szentbeszédéből töredékeket szeretnék kiemelni, mely szavak a mi bátorításunkra szóltak. Nemcsak azért, hogy hivatásunkat teljesebben megéljük, hanem azokat a lelki kincseket, melyeket kapunk valamikképpen másokkal is közöljük.
Mindenkinek van születésnapja, így egy közösségnek is. Első helyen mindig Istennek köszönjük meg az illetőt. Ma a Boldogságos Szűz Mária születésnapja is van. Az Ő anyai példája sajátosan is összekapcsolódott a Pálos Nővérek életével és közösségünk indulásával, hiszen Irgalmas Jézusról nevezett Mária Margit anya 1990-ben Márianosztrán kezdte el a szerzetesi közösségi életet belső indításra összegyűjtött nővéreivel együtt.
Az egyik, amit Máriától eltanulhatunk – hangsúlyozta a püspök - az alázat. Az alázat nem meghunyászkodást jelent. Az alázat azt jelenti, hogy a talentumainkat mi kaptuk meg Istentől ennek a tudatában kell lennünk és használnunk kell amit kaptunk. Mária „az Úr szolgálóleánya”, ez az alázatos szolgálóleány a hivatása, aki Szent Fia mellett áll, később pedig az apostolokat segíti, majd a mennyből segíti az Egyházat továbbra is Szent Fia útján. Mária hivatása mindig Jézushoz vezet. Ez minden megkeresztelt személy feladata, de különösen a megszentelt életet élő férfiak és nők feladata, hogy a saját karizmájuknak megfelelően Jézushoz vezessék az embereket.
Az Első Remete Szent Pál Nővérei (röviden Pálos Nővérek) indulása is egy kicsi alázatos kezdet volt, amely a Pálos atyák támogatásával Márianosztrán kezdődött és az azóta Erdőkürtön felépített Magyarok Nagyasszonya Monostorban folytatódik töretlenül. A kezdeti nehéz és küzdelmes évek után a közösségünk otthonra talált Erdőkürtön és továbbra is a Pálos atyák lelki irányítását élvezi. A küldetésünk, karizmánk az alapítás első éveitől kezdve ugyanaz.: engesztelő, szemlélődő Magyarországért, a magyar népért is sajátosan közbenjáró életforma. Margit anya nagyon a szívünkre helyezte ezt a gondolatot és küldetést. Más szemlélődő rendben is él az engesztelés gondolata – sőt talán az aktív közösségekben is - nálunk azonban ez központi, annyira, hogy fogadalmat is teszünk az állandó engesztelésre. Engesztelésünk az Oltáriszentség szeretetéből és imádásából forrásozik, mit közösségileg és egyénileg is végzünk, hiszen egymást váltva vagyunk az Oltáriszentség előtt, hogy tovább folytassuk azt a küldetést, ami a rejtekben, kicsiségben mindig megvolt az egyházban, amely éltetti az apostoli munkát, hiszen Szent Pál apostol is azt mondta „nem lehet mindenki fej vagy kéz (…) a titokzatos Test különböző tagokból áll és egyik sem haszontalan”.
Margit anya arra érzett rá, hogy a szemlélődő, engesztelő, másokért közbenjáró élet az Egyház szívét éltető életforma. Ezt adta tovább nekünk, és nagyon fontosnak tartotta, hogy Boldog Özséb és Remete Szent Pál (akik a középkorban védőszentjei volt hazánknak) példájára így tegyük Magyarországért. Isten kegyelmeinek nem lehet határt szabni, de hisszük, hogy odaadott életünk különösen magyar népünk lelki javára és Isten dicsőségére történik.
A püspök a prédikációja végén külön kiemelte az egyházi ruha készítését, melyet mi nővérek, imával kísért szolgálatnak tekintünk, hozzájárulva az egyház liturgiájának emeléséhez.
A szentmise záró áldása után a felújított Lourdes-i barlangot áldotta meg Marton Zsolt, majd közös ebéd zárta az ünneplést, melyet a Monostor ebédlőjében tartottunk.
Köszönjük Marton Zsolt váci püspöknek a látogatást és dr. Varga Lajos segédpüspöknek a látogatáson túl, hogy a Váci Egyházmegyében történt letelepedésünktől fogva figyel ránk.
*
Az Első Remete Szent Pál Nővérei, vagy pálos nővérek, egy magyarországi monasztikus közösség, amelyet Csipke Rózsa Mária Margit alapított 1989-ben Márianosztrán, a pálos atyák támogatásával, pálos lelkiség szerint. Céljuk az engesztelés és a megszentelődés a pálos életforma, az evangéliumi fogadalmak és az állandó engesztelés által. A szerzetesközösség jelenleg az Erdőkürtön található Magyarok Nagyasszonya Monostorban működik, ahol a pálos atyák általános engesztelésének célját követik.
A Pálos Nővérekről bővebben
Forrás: Vas M. Teréz elöljáró nővér
Fotó: Pálos Nővérek
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 10. péntek
Zsolt
Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján: Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való...
Összes program »