A Hétkápolna búcsú mélyen gyökerező vallási hagyományt testesít meg Vácon és környékén. A hely kiválasztása egy korábban itt elhelyezett Mária-kép, valamint a közelben található Mária-forrás vízének tulajdonított gyógyulásokkal van összefüggésben. Az első templomot a 18. század elején kezdték építeni, amelyet 1780-ban Migazzi püspök szentelt fel. A mindenkori váci püspökök szívükön viselték a templom és a kegyhely sorsát. A ligetben hét stáció készült 1738-ban a Boldogságos Szűz Mária hét örömének és hét fájdalmának tiszteletére. Ma ezekben a „képszékekben”, amelyekről valójában a hely a nevét is kapta, a rózsafüzér imádság titkait jelenítik meg.

Fatimai ájtatossággal kezdődött a Mária-napi búcsú vigíliája, melyen dr. Varga Lajos segédpüspök celebrált szentmisét a Hétkápolna kegyhelyen. A Mária-köszöntőket és a virrasztó imádságot követően a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopok mentén gyertyás rózsafüzér imádságot tartottak, éjfélkor szentmise zárta a napi programot.

A búcsú napján a reggeli eső ellenére, Mária iránti szeretetüktől vezérelve gyülekeztek a zarándokok a Konstantin téren, hogy Marton Zsolt váci püspök vezetésével gyalogosan, rózsafüzért imádkozva induljanak a kegyhelyre.

Az ünnepi szentmisét a Marton Zsolt püspök celebrálta. Homíliájában arról beszélt, a Boldogságos Szűz Mária példakép számunkra. Az üdvösségtörténet első Legyen! szava Istentől hangzik, a második Mária ajkáról. Ezzel az igennel kezdődött az ember újjáteremtése és megváltása. Zakariással ellentétben Mária nem kételkedett az angyal szavaiban, hanem elgondolkozott és kérdezett. Gondolkodni és kérdezni nekünk is szabad, hiszen Isten adott nekünk értelmet. Igenjével „Mária a hívő, önmagát feltétel nélkül Isten akaratának és cselekvésének odaadó, alázatos és gondolkodó keresztény ember példaképe.” – mondta a püspök, majd így folytatta: „Mária előbb hitt Istennek, mielőtt megbizonyosodott volna arról, hogy mi történik vele. Ha Isten szólít bennünket valaminek a megtételére, ha Isten hív valakit valamire (pl. a papi szolgálatra), ha ő ad életet egy nő számára, akkor, ha igazán boldogok akarunk lenni, és másokat is boldoggá szeretnénk tenni, akkor igent kell mondanunk Neki, mint Mária.”

Szentbeszédében felhívta a figyelmet, hogy az igazi, helyes Mária-tisztelet mindig Krisztus-központú. Az Üdvözlégy imádság megmutatja Mária hivatását, aki alázatosan Fiára mutat. Jézus Krisztus neve áll az imádság közepén, hiszen mindennek a középpontja, értelme Jézus. Ha Máriát kérjük, vezessen bennünket Jézushoz, akkor képesek leszünk megtenni azt, amit a Római levélben állít elénk Szent Pál: „Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok. A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak.” (Róm 12, 9-12)

Felidézte továbbá, hogy Szent Jeromos „a tenger csillagá”-nak, a Loretói Litánia Bölcsesség székének hívja Máriát.

Befejezésül kérte a Boldogságos Szűz Máriát, ma is imádkozzon értünk, és köszönjük meg Istennek a Boldogságos Szűz Máriát, aki életünk párfogója, kísérője a Szent Fiához vezető úton. 

A szentmise után dr. Varga Lajos segédpüspök bemutatta a kegyhelyet és történetét a zarándokoknak, majd délután régi rítusú szentmisét celebrált.