Egy csapat lelkes hitoktató ismét útra kelt, hogy Csehország kincseiben gyönyörködjön Balogh László és Paszternák Tamás atyák vezetésével, akik nemcsak lelki vezetőink, hanem derűs útitársaink is voltak. Már az első pillanattól kezdve érezhető volt: ez nem pusztán egy kirándulás lesz, hanem igazi zarándokút, ahol a hit, az elmélyülés, az összetartozás, a közösség, és a jókedv egyszerre kap főszerepet.

Utunk első állomása Telč volt, ahol a színes reneszánsz főtér házai úgy fogadtak bennünket, mintha egy mesekönyv lapjai közé csöppentünk volna. Itt Szent Jakab templomába tértünk be szentmisére, ahol talán a lenyűgöző gótika hatására csodaszép kórussá alakultunk át és dalaink imaként csengték végig a szentmisét. Innen Prágába vezetett az utunk, ahol szinte minden lépésnél a történelem és a hit szőtte át a napunkat. Meghitt szentmisét ünnepelhettünk a híres Prágai Kis Jézus templomában, majd a Szent Vitus-székesegyház monumentalitása állította meg a szavainkat. Különleges ajándékként még az érsekség belső világába is betekintést nyerhettünk, ami ritka lehetőség és felemelő élmény volt.

Prága zegzugos utcáin barangolva újabb és újabb kincsek tárultak fel: a Szent György-bazilika csendje, az Arany utcácska mesés hangulata, a Zsidó negyed történelmi tanúsága. A Károly-hídon átsétálva egyszerre csodáltuk a város szépségét és adtunk hálát a közösségért, amelyben ott és akkor együtt lehettünk. A Vencel tér nyüzsgése már a modern fővárost mutatta, de számunkra minden pillanat mélyebb jelentést nyert: Isten jelenlétében szemlélni a világot.

A zarándoklat nem állt meg Prágánál. Utunk során Karlovy Vary elegáns fürdővárosában is sétáltunk, ahol a gyógyforrások illata lengte be az utcákat. A Szent Hegy zarándokhelyen újra rátaláltunk arra a csendes imára, amely minden közös szentmisénket áthatotta. Kutná Hora katedrálisa és óvárosa ismét a gótika méltóságával emelték fel a tekintetünket, majd Pilsnben a híres Urquell sörfőzde adott játékos, világi színt a programhoz – hiszen a keresztény ember tud ünnepelni és örülni is.

Minden napunkat szentmise koronázta, amelyben hálát adhattunk az élményekért, a jókedvért, a testvéri közösségért. A közös éneklések, beszélgetések és nevetések mind hozzátették a maguk részét ahhoz, hogy ez az út maradandó lelki és emberi élménnyé váljon mindannyiunk számára.

Hazatérve a szívünkben ott él tovább Csehország szépsége, a közösen átélt hit, és a felismerés: zarándokolni nemcsak helyekhez, hanem egymáshoz és Istenhez is lehet.

„Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20)

Videó: Dénes László katekéta

Forrás: Terényi Zsuzsanna hitoktató

Fotó: A zarándoklaton részt vett hitoktatók (Videóból kivágva)