A kötet megjelenését biztosító alapkutatások még az MTA Lendület 2017-ben lezárt pályázata keretében folytak. E kutatások eredményei először német nyelven, Berlinben láttak napvilágot (Duncker & Humblot, 2020), a mostani javított, bővített és frissített magyar kiadás az akadémiai Lendület pályázatos kutatások továbbfejlesztett változata.

A nagyszámú közönséget, köztük a pázmányos egyetemi ifjúságot Martos Levente Balázs püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, Birher Nándor köszöntötték. A püspök a kötetet már megjelenésének napján kézbe vehette, hiszen a Fraknói Kutatócsoport budapesti bázisa a szeminárium épületében található. (Annak idején Haynald Lajos bíboros elnökletével, Fraknói Vilmos szervezésében a Vatikáni Magyar Okirattárbizottság is többször ülésezett a káptalani teremben.) Elmondta, hogy számára az elődök kötetből megismerhető példaadása az igazán mértékadó. Birher Nándor dékán szerint – és erről személyesen is meggyőződött –, a mesterséges intelligencia még sokáig, sőt vélhetően sohasem fog olyan összképet és értékelést nyújtani a 19. századi magyar egyháztörténet fontos szereplőiről, mint azt a lexikon értő szerzői tették.

Az eseményen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről felszólalt Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Központi Szeminárium korábbi rektora is. Beszédében saját egyházmegyéje és elődei példáján mutatta be a lexikon jelentőségét a lokális katolikus identitás mélyebb megismerése és megőrzése terén. Megemlítette, hogy az ilyesfajta kézikönyvekkel ellentétben ez a kötet akár folyamatosan is olvasható, hiszen a tudományos alaposság, az összegző látásmód és az olvashatóság szerencsésen ötvöződik benne. Példákat hozott a Váci Egyházmegye szervezeti változásaiból, elődei közül külön megemlítette a székváros főterének névadója, a piarista Schuster Konstantin jól sikerült életrajzát.

A kötetet tudományos szempontból Csorba László, a Római Magyar Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója méltatta. Hatásos előadásmóddal helyezte el a biogramokat a korszak problémáinak körében, úgy mint a 19. századi liberalizmus és katolicizmus bonyolult és dinamikus viszonyrendszere; a katolikus autonómia; a liberális állam és a királyi főkegyuraság már-már antagonisztikus problémaköre; illetve a kongrua végig érzékeny kérdése. Felhívta a figyelmet a lexikon sajátos, nem ábécérendi, hanem egyháztartományok szerinti elrendezésére, ami lehetővé teszi, hogy a 19. század magyar püspöki kar tagjait történetileg hiteles és organikus rendszerben ismerhesse meg az érdeklődő olvasó.

Szirtes Zsófia tolmácsolásával mondott beszédet a nemzetközi projekt vezetője, Rupert Klieber, a  Bécsi Egyetem professzora. Kifejtette, hogy a Berlinben 2020-ban megjelent német nyelvű Bischofslexikon javított magyar kiadása részletes életrajzokat tartalmaz 129 püspökről, illetve 170 hivatali időszakot vázol fel, mivel minden negyedik püspök egy másik, többnyire magasabban javadalmazott egyházmegyébe lépett elő. Így először lehet teljes képet adni a magyarországi felsőklérusról, és ezáltal értékes ismereteket szolgáltatni az ország komplex szerkezetéről egyháztörténeti szempontból.

Klieber professzor elmondta még, hogy a nyári rezidenciákkal, világ körüli utazásokkal és gyógykezelésekkel járó, gyakran fejedelmi életmód mellett a püspökök széles körben hasznosították jelentős gazdasági erőforrásaikat. A beruházások fő területe érthető módon a Magyarországon nagyrészt egyházi kézben lévő iskolák, az oktatásügy támogatása volt (a püspökök 87 százaléka fordított erre kiemelt figyelmet), majd ezt követték az egyre szakszerűbbé váló jótékonysági kezdeményezések (68 százalék). Számos püspök fektetett be az ország tudományos (34 százalék) vagy kulturális életébe is (27 százalék), a főpásztorok több mint fele (60 százalék) pedig építtetőként lépett fel. Az Egyházon belül körülbelül negyedük különleges hangsúlyt helyezett a lelkiségre, vagy támogatta a virágzó női kongregációkat. A főpásztorok 31 százaléka pedig különleges közelséget mutatott a pápához és a római Szentszékhez. (A teljes beszéd magyarul ITT, németül pedig IDE kattintva olvasható.)

Az eseményt Szirtes Zsófia és Rupert Klieber mellett a kötet harmadik szerkesztője, Tusor Péter szavai zárták. A kötetet tudományos kiadóként (online változatban már a Collegium Professorum Hungarorummal együtt) jegyző Fraknói Kutatócsoport vezetője kifejtette, hogy a Püspöklexikon 1804–1918 címében az „I–IV.” nem kötet-, hanem fejezetszám, az esztergomi, kalocsai és egri egyháztartományokat, valamint az exempt pannonhalmi főapátságot jelöli, az V. fejezet fog külön kötetet alkotni a görögkatolikus egyházmegyékkel és püspökeikkel. Megjelenése 2026 legelejére várható, ennek végén kapnak majd helyet a mind az öt fejezetet felölelő betűrendes konkordanciák Kőhalmi Olivér munkája révén.

Köszönetei sorában külön kiemelte korábbi egyetemi tanítványa, a történelem–német szakon végzett Szirtes Zsófia kulcsszerepét a közel másfél évtizedes vállalkozás sikerében. A PPKE BTK-n mint kutatóhelyen MTA, ELKH/HUN-REN támogatással működő, meghatározóan volt és jelenlegi pázmányos hallgatókból álló – Fedeles Tamás pécsi professzor társvezetésével működő – Fraknói Kutatócsoport tagjaként ő volt a nemzetközi vállalkozás magyar projektfelelőse.

Tusor Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartott rendezvény szervezésekor még nem tudhatta, hogy tüntetés fog zajlani előző este a Mikszáth téren, az egyetem központi épületénél: „Szolidaritást vállalunk dékán úrral a közelmúltbeli és a tegnapi események miatt. 2009–2011-ben kevéssé szerencsés irányú fordulat ment végbe a kar, majd részben az egyetem életében. Ennek óhatatlan, történészszemmel előrelátható következményeit tapasztaljuk most. Jelen könyvbemutató ebben a kontrasztban mindennél jobban mutatja, mi is a budapesti katolikus egyetem bölcsészkarának igazi tudományos identitása, és mik a valódi kutatási feladatai” – szólt a maga és a Fraknói Kutatócsoport nevében.

A korszak miliőjét megidéző zenei kíséretet a Gondolat Kiadó igazgatója, Bácskai István biztosította. Liszt Ferenc III. magyar rapszódiájának művészi megszólaltatásával idézte meg a 19. század hangulatát. Az esemény végén a jelen lévő szerzők és munkatársak, köztük a CPH Hungarica–Vaticana kutatócsoport pázmányos hallgató munkatársai vehették át tiszteletpéldányukat.

A kötet teljes terjedelemben letölthető ITT.

További képek és információk a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport honlapján találhatók.

Forrás és fotó: Fraknói Kutatócsoport, Magyar Kurír