CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Október 16-18. között tartották meg a 30. jubileumi Családkongresszust a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottsága szervezésében „Reményünk a család – a mi ünnepe az én világában” címmel. A PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpontban tartott eseményen Vácon az egyházmegyék családreferensei, papok és világiak, különböző korú házaspárok vettek részt, akik elkötelezett segítői a családpasztorációnak. Az előadások visszatekintettek a 30 év alatt megtett útra és a családok támogatására életre hívott jelenlegi jó gyakorlatokat mutattak be.A Benyus testvérek családi kamarazenekar zenés köszöntőjét követően Marton Zsolt váci püspök, az MKPK Családbizottságának elnöke kettős házigazdaként köszöntötte a több mint 80 résztvevőt pénteken reggel. Beszédében elmondta, a Családbizottság nem egy szakmai szervezet, hanem közösségépítő lehetőség, meghívás, fórum. Hivatalos és szervezett formában Bíró László püspök atyával, illetve elődjével, Ács István püspök atyával indult a rendszerváltozás előtt, amikor még csak búvópatakként működhetett. Ma, a családpasztorációs munka során új kihívásokra kell választ adni, mert sok megpróbáltatás és támadás éri a családot. Küldetése más formát ölt, de jelentősége nem kisebb, mint a 90-es évek elején – hangsúlyozta a Családbizottság elnöke.
Bíró László püspök, mint korábbi családreferens megemlékezett az eltelt 30 év családpasztorációs munkájának gyümölcseiről és felidézte a fordulópontokat. XIII. Leó pápa volt az első, aki a családdal foglalkozott a házasság felbonthatatlanságáról szóló enciklikájában, azután XII. Pius pápa foglalta össze Szent Ágoston tanítását a házasságról, majd VI. Pál megírta a Humanae vitae-t és létrehozta a Családok Pápai Bizottságát. Szent II. János Pál, a „családok pápájának” szolgálata alatt összehívták az első családkongresszust Rómában és kialakult a hármas szolgálat, a házasság, a család, és életvédelem területén. Bíró László visszaemlékezett a kezdetekre, amikor püspökké szentelését követően megkapta a családreferensi megbízatást és létrehoztak egy állandó tanácsot, akikkel havonta tartottak munkamegbeszélést. Kialakult az életvédelem, a házassággal foglalkozó mozgalmak, megjelent az MKPK körlevele „A boldogabb családokért” címmel, létrejött a családpasztoráció papi ága. A család ajándék és kötelesség az emberi remény számára, ezt minden házas ember tudja – zárta visszaemlékező gondolatait Bíró püspök.
A jó gyakorlatok bemutatását a budapesti Rózsafüzér Királynéja templom plébánosa, Nagy Károlya atya kezdte, aki elmondta, a családegyház fogalma a II. Vatikáni Zsinaton kapott új hangsúlyt, különösen a családról és az egyházról szóló dokumentumokban. Ezek kimondták, hogy a házastársak egysége hozza létre a családot. A család az a közeg, ahol a gyermekek először találkoznak a hittel, megtanulják az imádságot, megélik a közösség és a szeretet kapcsolatát, így a család nem csupán környezetet teremt, hanem aktív szereplője az egyház életének és missziójának. A család kapcsolódik a helyi egyházhoz és a plébániához. Nagy Károlya atya hangsúlyozta a jegyesoktatás szerepét és ismertette a plébániai oktatás menetét.
Csehné Vadnai Borbála, az Európai Katolikus Nőszervezetek Világszövetségének Európai Régióért felelős elnöke, a Kalász lelkiségi mozgalom munkatársának előadása nőpasztorációs munkájukat mutatta be. Előadása során ismertette terveiket, melyek közé tartozik egy olyan képzés létrehozása, amely interaktív workshopokra és kiscsoportos munkára alapozva segítené a nőket, hogy női szerepeiket örömteli módon éljék meg.
Felföldi László pécsi püspök férfipasztorációs munkájuk tapasztalatairól számolt be. Sziklára épített házhoz hasonlította a férfit, mert csak férfire lehet felépíteni az apa, a férj, a pap hivatását. Az emberi élet megkérdőjelezhetetlen alapja a család és a hit, nincs az emberiségnek más útja. Ha nem adjuk vissza azt a fix pontot, azt a stabilitást, amit az Isten, a hit és a család jelent, akkor az ember elpusztítja önmagát – mondta püspök, aki egy negyven fős csapattal dolgozik, akik évente 72 előadást tartanak a férfiak számára.
Madocsai Bea, az Emmánuel Közösség tagja, és ezen belül az elváltaknak, egyedülálló szülőknek szóló AVE szolgálat felelőse már 26 éve. Előadásában elmondta, mintegy 850-900 elvált, egyedülálló szülő fordult meg a 30-40 fős csoportokban, ahol arra keresik a választ, hogyan lehet egy házasság hajótöröttjeként túlélni. Az AVE hétvégéken talpra állhatnak, újra felismerhetik az értékességüket, gyógyulhatnak a sebeik, kézbe vehetik a sorsuk irányítását, dönthetnek a megbocsátás mellett, felfedezhetik Isten gondviselő jelenlétét a mindennapjaikban – mondta a szolgálat felelőse.
Párkapcsolatépítő, házasságra felkészítő új kezdeményezést mutatott be a KétIgen Alapítvány képviseletében Kígyósi Bozsó Andrea és Makovszky Miklós. Az Alapítvány a katolikus jegyesoktatásból indult, pár- és családterápiában jártas szakemberek segítségével dolgozták ki a párkapcsolatot gazdagító műhelyeket. Ezeken a foglalkozásokon segítik a párokat, hogy elmélyítsék és örömtelivé tegyék a kapcsolatukat, és ezáltal megelőzhessék az elhidegülést. Kimondják a kutatások, hogy a prevenció háromszor olyan hatékony, mint a terápia. Addig, amíg jóban vannak egymással a párok, és van kedvük ahhoz, hogy építsék a kapcsolatukat, ez nagyon könnyű. Ebben a fázisban adunk teret, hogy gazdagíthassák a házasságukat – mondták az Alapítvány képviselői.
A pénteki nap előadásaira a résztvevők kiscsoportos formában reflektálhattak. Szombaton a házasság különböző életszakaszaihoz kapcsolódó tanúságtételek hangzottak el.
A kongresszus mindkét napja ünnepi, hálaadó szentmisével zárult a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban, melyek főcelebránsa pénteken Bíró László nyugalmazott püspök, szombaton Marton Zsolt váci püspök voltak. A szombati szentmisét követően a résztvevők vezetett turisztikai programok során megismerkedhettek a váci Székesegyházzal, annak nemrégen átadott toronykilátójával és a Püspöki palota épületével.
Csernóczky Judit
Fotók: MKPK Családiroda
November közepén rendkívül jó hangulatú és személyes találkozásokban gazdag nyílt napot tartott a Zagyvaszántói Római Katolikus Általános Iskola. A rendezvényen számos érdeklődő szülő vett részt, akik betekintést nyerhettek az intézmény mindennapi életébe, pedagógiai szemléletébe és a náluk zajló, értékekben gazdag innovációkba.A SZEMI hírét osztjuk meg.
Hálával gondolunk ebben az évben elhunyt paptestvéreinkre: Katona István püspökre, Tóth András plébános-kanonokra, Varjú Imre kanonokra, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjaként hunyt el, viszont korábban a Váci Egyházmegyében szolgált és Szakállas Lajos állandó diakónusra.
A Váci Egyházmegye 2026-ban ünnepli ezeréves fennállását, amelyre Marton Zsolt megyéspüspök hároméves lelki felkészülést kezdeményezett az egyházmegye közösségei számára. Az egyházmegye rendszeres találkozókkal, módszertani anyagokkal támogatja az "Élő kövek" címmel megvalósuló alkalmak helyi előkészítését, megszervezését.
"A kápolna legyen az iskola szívében, miként Jézust is a szívünkben kell hordoznunk!" A 2024-2025-ös tanév nevelőtestületi záróértekezletén hangzott el ez a felhívás Vass Bálint atyától. A közel egy évtizedes vágy 2025. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén beteljesülhetett: Marton Zsolt megyéspüspök megáldotta a Váci Piarista Gimnázium kápolnáját.
A 2025. év mint jubileumi szentév rendkívüli esztendőnek bizonyult az életünkben. Ferenc pápa felhívására a remény zarándokaiként éltük át ezt az időszakot. A szentévet követően sem szűnünk meg a remény fáklyáját égve tartani – ahogy a Szentatya fogalmazott. Utóda, XIV. Leó pápa egy rendkívül fontos szempontot emelt ki beköszönő beszédében, mintegy a remény egyik vágyott gyümölcsét, a békét: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.” (Róma, Szent Péter bazilika, 2025. május 8.)2025. december 13. szombat
Luca és Otília
Színeváltozása után tanítványai megkérdezték Jézust: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Ő így felelt: „Illés eljön ugyan, és helyreállít mindent, én azonban...
Összes program »