Az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén, október 22-én koszorúzással ünnepeltek a váci hívek a püspökség előtt az önkormányzati ünnepség keretei között. Pétery József püspök emléktáblájánál dr. Varga Lajos segédpüspök mondott beszédet. Egyházmegyénkben az 1956-os forradalom- és szabadságharc egyik legfontosabb történése a hívő nép számára, hogy Pétery József püspököt hazahozták Vácra a hejcei száműzetéséből.

Dr. Varga Lajos beszédében felelevenítette Pétery József püspöki kinevezésének, szolgálatának az időszakát, amelyet a kommunista államrend egyházellenes magatartása határozott meg.

Dr. Pétery József 1942-ben vette át a Váci Egyházmegye kormányzását. Magyarország nem sokkal később, 1945-ben a jaltai szerződés értelmében a Szovjetunió érdekszférájába került, az egyházkormányzat ebben az időben mindenütt nehéz helyzetbe került, melynek vége az egyház autonómiájának elvesztése volt. A pártállam idejében Magyarországon nem volt vallásszabadság, csak kultuszszabadság. De jure az iskolában még hitoktatás is lehetett, de facto azonban nem, vagy csak nagy megpróbáltatások közepette - jellemezte a kor viszonyait a segédpüspök. Az államhatalom a szocialista országokban a katolikus egyháznak Rómától való elszakadását szerette volna elérni. Célja egy nemzeti egyház létrehozatala volt, mely független a Vatikántól. Akik ezzel a kommunista párt által indított törekvéssel szembeszálltak, akár vértanúk is lehettek. A folyamat 1950-ben a papság megosztásával teljesedett ki: békepapok és békét akaró, de nem a kommunista elveket követő papok csoportja jött létre.

Az 1945 után elkezdett egyházellenes támadások kibontakozásának kiemelkedő eseménye Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek 1948-ban történt letartóztatása, majd pedig elítélése és börtönbe vetése volt. Pétery püspök egyértelműen Mindszenty irányvonalát követte, ezért őt is államellenesnek minősítették. A bíboros letartóztatása a papság és a hívek körében nem hozta meg az állam részéről várt eredményt, ezért a pártállam részéről újabb támadás következett: Grősz József kalocsai érsek letartóztatása, akit 15 évi börtönre ítéltek. A per kezdetével egyidejűleg vettek házi őrizetbe további négy főpásztort: Badalik Bertalan veszprémi, Hamvas Endre csanádi, Pétery József váci és Svoy Lajos székesfehérvári püspököt, akik így nem tudták egyházkormányzati feladataikat ellátni. 1951. július 11-én az egyházmegyei körlevél jelentette, hogy a megyés főpásztor hivatásának gyakorlásában akadályoztatva van, ezért az egyházmegye kormányzását az általános helynök veszi át. Dr. Kovács Vince mint általános helynök, majd 1959-től kezdve mint apostoli kormányzó vezette az egyházmegyét.

Pétery püspök számára 1953-ban Hejcén, egy egyházi szociális otthonban jelöltek ki kényszertartózkodási helyet. Szintén itt volt, a hivatalától a kommunista egyházüldözés miatt eltávolított Badalik Bertalan veszprémi püspök, valamint Hász Brokárd kármelita tartományfőnök. Azonban a száműzetésben is ellenőrizték az egyházi elöljárókat.

Pétery püspök - a váci hívek követelésére - 1956-ban rövid időre visszatérhetett Vácra, de a forradalom bukásával ismét vissza kellett mennie Hejcére, ahol 1967-ben halt meg. Fehér vértanúként tekintünk rá, aki küzdelmekkel, külső és belső, lelki harcokkal teli életet élve tett tanúságot Krisztusról. József püspököt egész működése folyamán mindenkor a széleskörű empátia, határozottság és az elvekhez, keresztény értékekhez való ragaszkodás jellemezte.

Szívünkben hálával emlékezünk rá, és a forradalom és szabadságharc minden egyházi és világi áldozatára.