Az énekkart 1955-ben, a Rákosi-rendszer legkeményebb éveiben alapította Huszár Dezső karnagy, kapucinus szerzetes. Az alapító tagok bátor elszántságának eredménye volt, hogy a kórus létrejött, és az ötvenes évek közepén egyházi közösséget tudott alkotni. A fiatal karnagyot támogatta a zeneakadémiai állásából elűzött Bárdos Lajos, továbbá Werner Alajos, Lisznyai Szabó Gábor, Halmos László, valamint Kovács Vince segédpüspökkel az élen nagy kockázatot vállalva az egyházmegye vezetői egyaránt. Pétery József váci megyéspüspök ekkor száműzetésben élt Hejcén, 14 éven át az Állami Egyházügyi Hivatal felügyelete alatt, ott is halt meg.

Az akkori énekesek között voltak szerzetesek és szerzetesnővérek, grófnők és régi váci polgárok is. A börtönviselt Bálint József jezsuita atya, később az országos kántor-lelkigyakorlatok szervezője, szintén tagja volt a kórusnak. Az elszánt és hősies magvetés termékenynek bizonyult. Az első Cecília-hangversenyt 1955. november 20-án tartották a székesegyházban, a műsor Mária-énekekből állt, az alapító karnagy Szűz Mária és Szent Cecília oltalmába ajánlotta énekeseit. Zenei irányvonaluk a ceciliánus mozgalom célkitűzése volt, mely szerint Szent X. Piusz pápa motu propriója alapján a liturgikus ének legyen szent, művészi és egyetemes.

Az alapítás után mintegy húsz év elteltével, 1987-től Huszár Dezső atya tanítványának, a fiatal turai káplánnak, Varga Lászlónak adta át a karmesteri pálcát, aki majdnem negyven éve folytatja a megkezdett munkát: a kórus zenei és lelki vezetését. Az énekkar repertoárján minden zenetörténeti korszak kompozíciói szerepelnek, ezen belül különleges figyelmet érdemelnek a helybeli váci zeneszerző székesegyházi karnagyok kompozíciói.

„Amikor Vácra kerültem, a székesegyház egyik eldugott toronyszobájában egy régi szekrényben nagy mennyiségű, lúdtollal írt kottaanyagot találtam a 18–19. századból, melyek túlélték az 1848-as szabadságharcot, a két világháborút és a kommunizmust. Megkezdtem ezek katalogizálását és savmentes levéltári dobozokba való mentését. Tizenöt évig dolgoztam lassú alapossággal, hogy a mintegy 130 zeneszerző majdnem 500 zenekari kíséretes művét feldolgozzam: az összekeveredett hangszerszólamokat szétválogassam, a szerzőket és a zenei tételeket beazonosítsam. Amikor az Országos Magyar Cecília Egyesület központi igazgatója, illetve később a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet egyházzenei főreferense lettem, már hivatalból is a munkaterületem részévé vált magyar kulturális örökségünknek, a régi székesegyházi kottatárak zenei anyagának feltárása és megmentése” – mondta el Varga László atya, a váci székesegyház karnagya.

A váci régi kottatárban megtalálhatók a váci főtemplom karnagy-zeneszerzőinek művei is. Ezek közül Kovács Balázs székesegyházi kántor közreműködésével többek között Stephan Ulrich Domine non sum dignus kezdetű kompozícióját is megszólaltatta Kolozsváron a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa, ez egyben ősbemutató is volt. A hangverseny és a zenemű kolozsvári bemutatója a Vashegyi György karnagy nevével fémjelezett Haydneummal való együttműködés keretében valósult meg.

A váci énekeseket és karnagyukat az impozáns gótikus Szent Mihály-templomban László Attila főesperes köszöntötte. A szentmisén végzett zenei szolgálat keretében gregorián és polifónikus tételek szólaltak meg. A szertartást rövid hangverseny, egyházzenei áhítat követte a Váci Székesegyházi Kórusiskola tanárai, illetve Fitos Mónika és Reményi Anna énekművészek közreműködésével. A váci énekkar tagjait Potyó István kolozsvári karnagy nagy vendégszeretettel fogadta.

A történelmi Magyarország területén, Kolozsváron megkezdett jubileumi hálaadó hangversenysorozat a Felvidéken folytatódik majd, záróeseménye pedig a Krisztus király vasárnapján, november 23-án a váci székesegyházban este 6 órakor Marton Zsolt megyéspüspök által celebrált szentmise és a 19 órakor kezdődő Cecília-hangverseny lesz, amikor többek között Varga László nagyzenekari Te Deuma is elhangzik.

Forrás: Varga Levente/OMCE

Fotó: Góts Tibor

Magyar Kurír