CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Marton Zsolt megyéspüspök szentévi mariazelli zarándoklatra hívta az egyházmegye papjait október végén. A harmincnégy fős papi csoport lelkivezetője maga a püspök, segítője Tóth András egyházmegyei spirituális, idegenvezetője Csillag Péter állandó diakónus volt. A háromnapos zarándoklat a lelki feltöltődés és a közösségépítés ideje volt.Nagyon szép, lelkiekben és közösségi élményekben gazdag zarándoklatunk volt. A szívemben békességgel és örömmel érkeztem haza – mondta Marton Zsolt megyéspüspök. A szentévben általában Rómába szerveznek zarándoklatokat. Mariazell azonban egy jelentős, magyar vonatkozásokban is gazdag központi zarándokhely Nagy Lajos király óta. Ráadásul nem csak szentév van, hanem Mindszenty bíboros halálának az 50. évfordulójára is most emlékezünk, ezért választottuk zarándoklatunk helyszínének Mariazellt.
A Vácról induló zarándokcsoporthoz Mindszenty bíboros boldoggá avatási ügyének viceposztulátora, a jubileumi emlékév egyik szervezője, Kovács Gergely történész is csatlakozott. Útközben Mindszenty hercegprímás életéről, a boldoggá avatásról tartott izgalmas, érdekfeszítő előadást. Bécsben Varga János atya, a 400 éves Bécsi Pázmáneum rektora fogadta a zarándokokat, bemutatta az intézményt, majd a csoport püspöki szentmisén vett részt a Jézus Szent Szíve szecessziós kápolnában, amely a XIII. Leó pápa által 1900-ban meghirdetett Jézus Szíve szentévhez kapcsolódva kapta meg titulusát.
Bécset elhagyva, Klein Mariazell felé indultak, hogy felkeressék a családon belüli kiengesztelődés aktuális üzenetet hordozó szent helyet, amely két haragban álló testvér gyönyörű megbékélésének köszönheti születését.
Kifejezetten a kiengesztelődésnek a szentélye Klein Mariazell, tehát az egymással konfliktusban lévő családtagok, barátok, ismerősök, közösségek, népek kiengesztelődésének szentelt hely – folytatta Marton Zsolt a beszámolót. Elcsöndesedtünk pár percre, és mindenki kérhette Istent, hogy segítse a kiengesztelődést a személyes életében vagy a családjában, ismerősök, barátok között, a közösségén belül. Nagyon meghitt volt. Egy apró, de nagyon fontos része lett a zarándoklatunknak. Hiszen egy zarándoklatnak az elsődleges célja az, hogy belső megújulás történjen a lelkünkben és a kapcsolatainkban. Nem a látványosságokat szeretnénk megcsodálni. Ebben az értelemben Klein Mariazell egy fontos állomása volt utunknak.
A zarándoklat második napjának reggelén már a mariazelli bazilikában tartották meg a püspöki szentmisét. A szentmise után Makai Lajos, Michael Staberl bencés Superior titkára mutatta be a kegyhelyet, a bazilikát, a kincstárat és a szent helyet körülvevő teret, ahova hazaérkezik minden magyar zarándok, a nagy tisztelettel körülvett egyik alapító, Nagy Lajos király óta. Magyar kápolnák sora várja a betérőt, és bár Mindszenty József bíboros sírja már nincs ott, de a jubileumi emlékévben, 2025. májusában felavatott, Rieger Tibor szobrászművész által alkotott szobrát a papi zarándokcsoport is megkoszorúzta.
A mariazelli bazilikában érdekesség volt, hogy a főcelebránsok egy modern miseruhát kaptak, amely nem a hagyományosan egyszínű miseruha volt. A modern miseruha tervezésekor valamelyest engedélyezett a művészi szabadság, így lett ezeknek a miseruháknak a színe kékes-zöldes, amelyben a kék szín a domináns a Mária-kegyhelyre utalva.
A zarándokcsoport hazafelé felkereste Ausztria legnagyobb kolostorát, Lilienfeldet, ahol ciszter szerzetesek élnek. Itt szolgál a Zircről érkezett és a környező iskolákban németül hitoktató Mór atya, aki bemutatta a történelmi apátság kincseit. A zarándoklatot püspöki szentmise zárta az Istenanya tiszteletére emelt bazilikában.
A papi közösséget tapasztalhattam meg ez alatt a három nap alatt. Azt a papi egységet, amelyet Püspök atya is szeretne megvalósítani. 27 éve vagyok az egyházmegyében, azóta nem volt ilyen papi zarándoklatunk. Teljesen más így megélni egy zarándoklatot, hiszen amikor a hívekkel megyek, akkor szervező vagy lelki vezető vagyok. Most Püspök atya volt a lelki vezetőnk. – mondta Lédeczi Dénes a szolnoki Jézus Szíve templom plébánosa. Pozitív nyomokat hagyott bennünk, hogy többet tudtunk egymással beszélgetni, olyan atyák is, akik földrajzilag vagy fizikailag is messze szolgálunk egymástól. Az egymással való találkozás, a jó Istennel való találkozás, a megújulás a személyes életemben mind olyan imaszándékok voltak, amelyeket odavittem a mariazelli Szűzanyához. A zarándoklat lehetőséget adott arra, hogy mélyebben megéljük a találkozást Istennel és egymással. – tette hozzá Dénes atya.
Fotó: Kozsuch Zsolt, Lédeczi Dénes és Kecskés Attila
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 15. szerda
Anasztázia és Tas
Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a...
Összes program »