A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom búcsújával lezárult az az egész éves lelki és kulturális eseményekből álló programsorozat, amellyel a templom felszentelésének 170. évfordulójára készültek a plébánia hívei. A búcsúnapi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be 2025. december 7-én. A szentmisén a templomot építtető Károlyi család leszármazottja, gróf Károlyi László is részt vett.

Advent második vasárnapján Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a búcsúi szentmisét a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása ünnepén. Az olvasmány Izajás könyvéből új király eljövetelét hirdette, az evangélium a király előhírnöke, Keresztelő Szent János bűnbánatra felszólító szavait idézte.

Adventben Jézus Krisztus hármas eljövetelére várunk. Első eljövetelére emlékezünk, amikor a Megváltó születését ünnepeljük, második eljövetele lesz, amikor Krisztus, mint Király dicsőségesen jön el a világvégén, a harmadik pedig személyes életünk adventje, amikor a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatunkat szeretnénk megújítani. „Karácsonyra készülve azt akarjuk, hogy az a Jézus Krisztus, aki több, mint 2000 éve megszületett, szülessen újjá a szívünkben, az életünkben. Erre az újjászületésre kiváló alkalom a mai ünnep, amely azért különleges, mert templomotokat 1855. december 8-án, 170 évvel ezelőtt, a szeplőtelen fogantatás dogmája kihirdetésének első évfordulóján szentelték fel.” – mondta Marton Zsolt megyéspüspök.

„A keresztény templom Isten igéjének és az oltáriszentség ünneplésének a helye. A templom tehát az imádság helye és szent lehetősége. A templom magát az egyházat, imádkozó közösséget is jelenti. A mai alkalom jó lehetőség arra, hogy szembenézzünk és feltegyük a kérdést: számunkra mit jelent a templom, őseink szent helye?” – folytatta a püspök.

Kovács Lajos plébános néhány hónappal ezelőtt érkezett Fótra. Elmondta, a templomhoz tartozó plébánia és zárda épülete szintén 170 évvel ezelőtt épült, és az elmúlt három hónapban elindult a felújítása. A templombúcsú alkalmából igyekeztek a díszteremnek és a központi nagyteremnek visszaadni egy kicsit a méltóságát, és sokan dolgoztak rajta, hogy a templombúcsú napjához méltó legyen.

Amikor idekerültem Fótra, azt tapasztaltam itt él a népegyház, nagyon szép színfoltnak tartom. Sebők Sándor atyának köszönhetően, aki közel 40 évig volt lelkipásztora a híveknek itt - egy élő, virágzó egyházközséget és huszonegynéhány csoportot, kisebb közösséget kaptam. A templom felszentelésének 170. évfordulójához kapcsolódó egész évet felölelő ünnepségsorozatot is Sándor atya kezdte szervezni a képviselőtestülettel. Számomra a búcsú napja, a szentmise a püspök atyával volt a csúcspontja ennek ünneplésnek – mondta Kovács Lajos plébániai kormányzó.

Gróf Károlyi László és felesége, Erzsébet asszony is jelen voltak a szentmisén. A házaspár több éve él már Fóton, egykori kastélyuk felső szintjén. Az egyházközségben – amíg egészségük engedte - nagyobb ünnepeken mindig jelen voltak és adventi időben segítették adományaikkal a rászoruló gyerekeket, családokat.

A búcsúi szentmise egy áprilistól októberig tartó programsorozatot zárt, amely során a hívek koncerteken, templomsétán, zarándoklaton, művészeti és történeti előadásokon vehettek részt.

A záró szentmisén az egyházközség Gondviselés óvodájának gyermekei is énekeltek. Ennek az óvodának a megalapítását Sebő Sándor plébános kezdeményezte és több mint 30 éves fennállása óta nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyházközség mindig új tagokkal, családokkal tudjon bővülni, akik a jövőre nézve is folytonosságot biztosítanak a 170 éve fennálló közösség számára.

***

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom az egyik legismertebb nevezetessége Fót városának, melyet Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban építettek 1845 és 1855 között.

Magyarországon 1855-ben elsőként szentelték ezt a templomot a szeplőtelen fogantatás dogmájának a tiszteletére. A templom búcsúnapja december 8., mert a katolikus naptárban ez a Szeplőtelen Fogantatás napja. A templom másik búcsúnapja augusztus 20. Szent István napja.

A főoltár képe a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja, mely Karl von Blaas osztrák festő - aki a nazarénus festők egyike volt - munkája, címe pedig a Napbaöltözött Asszony.