CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom búcsújával lezárult az az egész éves lelki és kulturális eseményekből álló programsorozat, amellyel a templom felszentelésének 170. évfordulójára készültek a plébánia hívei. A búcsúnapi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be 2025. december 7-én. A szentmisén a templomot építtető Károlyi család leszármazottja, gróf Károlyi László is részt vett.Advent második vasárnapján Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a búcsúi szentmisét a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása ünnepén. Az olvasmány Izajás könyvéből új király eljövetelét hirdette, az evangélium a király előhírnöke, Keresztelő Szent János bűnbánatra felszólító szavait idézte.
Adventben Jézus Krisztus hármas eljövetelére várunk. Első eljövetelére emlékezünk, amikor a Megváltó születését ünnepeljük, második eljövetele lesz, amikor Krisztus, mint Király dicsőségesen jön el a világvégén, a harmadik pedig személyes életünk adventje, amikor a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatunkat szeretnénk megújítani. „Karácsonyra készülve azt akarjuk, hogy az a Jézus Krisztus, aki több, mint 2000 éve megszületett, szülessen újjá a szívünkben, az életünkben. Erre az újjászületésre kiváló alkalom a mai ünnep, amely azért különleges, mert templomotokat 1855. december 8-án, 170 évvel ezelőtt, a szeplőtelen fogantatás dogmája kihirdetésének első évfordulóján szentelték fel.” – mondta Marton Zsolt megyéspüspök.
„A keresztény templom Isten igéjének és az oltáriszentség ünneplésének a helye. A templom tehát az imádság helye és szent lehetősége. A templom magát az egyházat, imádkozó közösséget is jelenti. A mai alkalom jó lehetőség arra, hogy szembenézzünk és feltegyük a kérdést: számunkra mit jelent a templom, őseink szent helye?” – folytatta a püspök.
Kovács Lajos plébános néhány hónappal ezelőtt érkezett Fótra. Elmondta, a templomhoz tartozó plébánia és zárda épülete szintén 170 évvel ezelőtt épült, és az elmúlt három hónapban elindult a felújítása. A templombúcsú alkalmából igyekeztek a díszteremnek és a központi nagyteremnek visszaadni egy kicsit a méltóságát, és sokan dolgoztak rajta, hogy a templombúcsú napjához méltó legyen.
Amikor idekerültem Fótra, azt tapasztaltam itt él a népegyház, nagyon szép színfoltnak tartom. Sebők Sándor atyának köszönhetően, aki közel 40 évig volt lelkipásztora a híveknek itt - egy élő, virágzó egyházközséget és huszonegynéhány csoportot, kisebb közösséget kaptam. A templom felszentelésének 170. évfordulójához kapcsolódó egész évet felölelő ünnepségsorozatot is Sándor atya kezdte szervezni a képviselőtestülettel. Számomra a búcsú napja, a szentmise a püspök atyával volt a csúcspontja ennek ünneplésnek – mondta Kovács Lajos plébániai kormányzó.
Gróf Károlyi László és felesége, Erzsébet asszony is jelen voltak a szentmisén. A házaspár több éve él már Fóton, egykori kastélyuk felső szintjén. Az egyházközségben – amíg egészségük engedte - nagyobb ünnepeken mindig jelen voltak és adventi időben segítették adományaikkal a rászoruló gyerekeket, családokat.
A búcsúi szentmise egy áprilistól októberig tartó programsorozatot zárt, amely során a hívek koncerteken, templomsétán, zarándoklaton, művészeti és történeti előadásokon vehettek részt.
A záró szentmisén az egyházközség Gondviselés óvodájának gyermekei is énekeltek. Ennek az óvodának a megalapítását Sebő Sándor plébános kezdeményezte és több mint 30 éves fennállása óta nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyházközség mindig új tagokkal, családokkal tudjon bővülni, akik a jövőre nézve is folytonosságot biztosítanak a 170 éve fennálló közösség számára.
***
A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom az egyik legismertebb nevezetessége Fót városának, melyet Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban építettek 1845 és 1855 között.
Magyarországon 1855-ben elsőként szentelték ezt a templomot a szeplőtelen fogantatás dogmájának a tiszteletére. A templom búcsúnapja december 8., mert a katolikus naptárban ez a Szeplőtelen Fogantatás napja. A templom másik búcsúnapja augusztus 20. Szent István napja.
A főoltár képe a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja, mely Karl von Blaas osztrák festő - aki a nazarénus festők egyike volt - munkája, címe pedig a Napbaöltözött Asszony.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »