CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A régóta gyermekre vágyó párok lelki terheiről készített felmérést az Anna–Joachim-programKudarc, bizonytalanság, gyász, fájdalom, hiány, csalódottság, önvád, keserűség, reménytelenség, türelmetlenség, magány – többek között ilyen szavakkal jellemezték az Anna–Joachim-program online felmérésének résztvevői, milyen érzések kavarogtak bennük, amikor egyértelművé vált számukra, hogy meddőségi problémákkal küzdenek. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hat éve indította el a régóta gyermekre vágyó pároknak szóló ingyenes, intenzív pszichológiai és mentálhigiénés támogatást nyújtó tréningjeit, a szakemberek ugyanis egyértenek abban: a sikertelen próbálkozás, a sokszor évekig húzódó kivizsgálások komoly lelki terhet rónak az érintett párokra.
Ezt az online felmérés eredményei is alátámasztják: a válaszadók kétharmada úgy érzi, a nehezített gyermekvállalás rányomja bélyegét a munkavégzésére, családi és a baráti kapcsolataira. Sokan számoltak be arról, hogy elveszítették motivációjukat a munkahelyükön, baráti kapcsolataik beszűkültek, élethelyzetük pedig elsősorban a kisgyermekes ismerősöktől, rokonoktól távolította el őket, ezért az olyan nagy családi ünnepek, mint a születésnapok vagy a karácsony sokaknál feszültséget, szomorúságot okoz. „Minden ünnepen megjelenik a hiány, hogy kinek „kellene” még ott lennie” – fogalmazott az egyik válaszadó.
Van, hogy pozitív hatásokkal jár a nehezített gyermekvállalalás
A kutatás résztvevőinek 15 százaléka szerint ugyanakkor meddőségi problémái nincsenek hatással a kapcsolataira és a munkájára, 8 százalékuk pozitív és negatív hatásokat is tapasztal, minden tizedik megkérdezett pedig arról számolt be, hogy a diagnózis közelebb hozta őt a szeretteihez, a sorstársközösségben pedig új barátokra is talált. A megkérdezettek 55 százalékának párkapcsolatát, házasságát is megerősítette a közös küzdelem, 17 százalékuk azonban több feszültségről és konfliktusról számolt be, 11 százalékuk pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a nehezített gyermekvállalás veszélybe sodorta a házasságát, párkapcsolatát.
A családi, baráti, munkahelyi kapcsolatoknak alighanem az sem tesz jót, hogy tízből kilenc válaszadó kéretlen tanácsokat is kap időnként. „Ne stresszelj rá” – ez a tanács hangzik el a leggyakrabban, de a rokonok, ismerősök, munkatársak sokszor ajánlanak szakorvost, gyógyszert, alternatív módszert vagy életmódváltoztatást, sőt a megkérdezettek egy része kapott már a szexualitással kapcsolatos megjegyzést is.
Sokszor szóba sem kerül, milyen lelki terhekkel jár a meddőség
A sokszor évekig tartó orvosi kivizsgálások, meddőségi kezelések során mégis csak ritkán kerül szóba, milyen lelki terhekkel járhat a nehezített gyermekvállalás. A kutatásban részt vevők több mint fele szerint egyszer sem, 20 százalék szerint csak érintőlegesen került elő ez a téma az orvosi konzultációkon. Tízből nyolcan semmilyen konkrét információt nem kaptak meddőségi specialistától, nőgyógyásztól, andrológustól arról, hogy milyen sorstárscsoporthoz csatlakozhatnak, vagy milyen szakembertől kérhetnek segítséget a lelki megküzdéshez.
A válaszadók 77 százaléka ennek ellenére szakemberhez vagy sorstársi közösséghez fordult, hogy könnyebben tudja hordozni a lelki terheket. A legtöbben pszichológustól, mások lelkigondozótól vagy mentálhigiénés szakembertől kértek segítséget, részt vettek az Anna–Joachim-programban, vagy pszichiátertől, lelkésztől, paptól, esetleg kineziológustól kaptak támogatást.
Négy éve képeznek meddőségi szaktanácsadókat
A segítő szakembereket és pedagógusokat képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola évek óta azon dolgozik, hogy az érintett párok professzionális lelki támogatást kapjanak, a velük foglalkozó szakemberek pedig tisztában legyenek ennek lehetőségeivel. Ezért hozták létre az Anna–Joachim-programot, tartják meg évről évre a témát sokféle irányból megközelítő tudományos konferenciát, és indították el 2022 tavaszán a reproduktívegészség-fejlesztő és meddőségi szaktanácsadó képzést. Az akkreditált, négy féléves, BA-diplomával elkezdhető szakirányú továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik mentálhigiénés vagy lelkigondozói eszközökkel, katolikus szellemiségben támogatják az arra nyitott, meddőségi problémákkal küzdő párokat, preventív szemléletükkel elősegítik a reproduktív egészség fenntartását és növekedését.
„Az Anna–Joachim-program már hatéves, a párokkal közös munka során szerzett tapasztalatainkat pedig folyamatosan beépítjük a tantervbe, így a hallgatók több területen is elmélyülhetnek, a termékenységi problémák pszichoszociális, valamint orvosi vonatkozásai, kezelési lehetőségei mellett többek között a meddőségi ellátás és az örökbefogadás hazai intézményrendszerét, a segítségnyújtás eszközeit és a keresztény bioetikát is megismerhetik, ugyanakkor a képzésen nagy hangsúlyt fektetünk az önismeretre és a terepgyakorlatra is” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője, a képzés szakfelelőse, kiemelve: a képzés 2026 tavaszán is elindul, a jelentkezéseket 2026. január 10-ig várják.
Az Anna–Joachim-program online kérdőívét 60-an töltötték ki 2026. december 3. és 15. között. A válaszadók 12 százaléka 1980 előtt, 50 százaléka 1980 és 1990 között, 38 százaléka pedig 1990 után született. A felmérést kitöltők között vannak olyanok, akik még gyermekáldásra várnak, mások természetes úton, orvosi segítséggel vagy örökbefogadás útján váltak szülőkké. 7 százalékuk kevesebb, mint 2, minden második válaszadó 2-5, 23 százalékuk 5-10, 11 százalékuk pedig több mint 10 éve/éven át küzd vagy küzdött a nehezített gyermekvállalás testi és lelki terheivel.
Fotókredit: Freepik
Szamosújvári örmény katolikus családba született Szász Tibor. Karmelita szerzetes lett, majd amikor a rendházat bezárták, mert „elfogytak” belőle a szerzetesek, kérvényezte pappá szentelését. Szent Mihály arkangyal ünnepén Monoron szenteli pappá Marton Zsolt megyéspüspök. Szász Tiborral beszélgettünk.
Ebben az évben megemlékezünk arról, hogy négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, amelyet Káldi György jezsuita szerzetes fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-féle Szentírás-fordítás a Trentói Zsinat utáni latin Vulgata-szöveget ültette át magyarra, és így több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást. A Magyar Kurír hírét ajánljuk olvasásra.
A Váci Egyházmegye nagyszabású, történelmi jelentőségű rendezvénysorozatban emlékezett meg az egyházmegye alapításának ezredeik évfordulójáról. A történelmi emlékkonferencián, a családi napon, a szentmisén és az esti előadáson is kiemelkedő szerepet vállaltak a Karolin Általános Iskola diákjai és művésztanárai.2026. szeptember 29. kedd
Mihály
Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség.” Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így...
Összes program »