CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Január végén, Salgótarján várossá nyilvánításának 104. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett díszünnepségen átadták a városi elismeréseket. A város „Pro Urbe” díját Varga András kapta. A nool.hu cikkét szerkesztve adjuk közre.Az egyik legfontosabb dátum a nógrádi vármegyeszékhely életében január 27-e, 1922-ben ugyanis ezen a napon nyilvánították várossá a települést. A Salgótarján születésnapja alkalmából rendezett programok sora koszorúzással vette kezdetét a Kohász Művelődési Központnál, majd délután a város első polgármesteréről elnevezett téren, dr. Förster Kálmán szobránál is elhelyezték a tisztelet virágait. A rendezvénysorozat a József Attila Művelődési Központban díszünnepséggel folytatódott, ahol a múlt felidézése mellett a Magyar Kultúra Napját is ünnepelték.
A városi díjak átadása kapcsán kifejtették: az elismerésekkel azok előtt tisztelegnek, akiknek a neve mostantól kitörölhetetlenül összefonódik Salgótarján történetével.
Kitüntető címek és díjak találtak gazdára, a város „Pro Urbe” díját Varga András egyházmegyénk papja vette át.
Varga András esperes-plébános több mint három évtizede gyakorolja papi hivatását Nógrád vármegyében, a Római Katolikus Egyház szolgálatában. 2005-ben érkezett a városba, hogy átvegye a salgótarjáni Főplébánia vezetését, 2009-től pedig a salgótarjáni kerület esperese.
Immár húsz esztendeje él és dolgozik, nemcsak mint lelkipásztor, hanem mint a város minden polgáráért felelősséget érző közösségi ember. Fáradhatatlan és lelkiismeretes tevékenységével nagymértékében hozzájárul a város hitéletének fejlődéséhez. Számos színvonalas program, lelki feltöltődést adó zarándokút fűződik a nevéhez. Szívesen ad helyet a katolikus templomokban jelentős kulturális rendezvényeknek. Aktív szervezője a katolikus közösség sportéletének. Műveltsége, nyitottsága, teológiai felkészültsége, ökumenikus gondolkodása és emberi tulajdonságai miatt köztiszteletnek örvend. Hitével közösséget, kitartásával pedig maradandó értéket teremt.
Sokat tett a helyi ökumenikus és a civil kapcsolatok kibontakoztatásáért. Tevékenységének lényeges eleme a város társadalmi életébe való bekapcsolódás. Rendszeresen végez egyházi szolgálatot a városi megemlékezéseken, ünnepségeken, az augusztus 20-i koszorúzási ünnepségektől, a Városi Gyásznap alkalmából megrendezett ökumenikus istentiszteleteken át, az adventi programokig.
Jelentős szerepet vállalt a Modern Városok Program keretében megvalósult salgótarjáni templomfelújításokban, amelynek köszönhetően a város meghatározó műemlék épületei és azok környezete méltó módon újulhatott meg, gazdagítva ezzel Salgótarján városképét.
Varga András esperes-plébános több mint két évtizedes, a városért és a közösségekért vállalt áldozatos, hűséges szolgálata, az épített örökségért végzett munkája, valamint a hitélet és a társadalmi béke erősítése érdekében kifejtett tevékenysége méltóvá teszi őt Salgótarján város elismerésére.
Az ünnepséget a Zenthe Ferenc Színház előadása színesítette. A társulat Bernard Slade: Még egyszer, veled, ugyanitt című vígjátékot mutatta be, majd fogadás zárta a napot.
Szívből gratulálunk András atyának!
Nool.hu híradása a további díjazottakról >>
Facebook megjelenés >>
Fotó: NOOL.HU
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 13. hétfő
Ida
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen...
Összes program »