CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A megszentelt élet, vagyis a szerzetesek világnapjává nyilvánította 1997-ben Szent II. János Pál pápa Urunk bemutatásának ünnepét, népies névén Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. A megszentelt élet napjának ünnepe egyben Mátraverebély-Szentkút első búcsúja is minden évben, amelyen szentmise keretében újították meg szerzetesi fogadalmukat a Váci Egyházmegyében élő szerzetesek Marton Zsolt püspök előtt.A liturgia a gyóntatóudvari kápolnánál gyertyaszenteléssel kezdődött, ahol Marton Zsolt püspök személyesen adott át egy-egy égő mécsest a szerzeteseknek, akik kezükben az égő mécsessel, körmenetben vonultak a Bazilikába, hogy mécseseiket az oltár elé helyezzék.
A szentmisén koncelebrált Orosz A. Lóránt OFM, kegyhelyigazgató, valamint a jelenlévő szerzetes atyák. Az ünnepen jelen voltak a Váci Egyházmegyében élő és szolgáló férfi és női szerzetesrendek küldöttei.
A szentkúti bazilikában a szentmise olvasmánya Malakiás könyve 3,1-4 versét idézte, amelyben az Úr elküldi hírnökét, hogy elkészítse előtte az utat. A szentlecke a Krisztushoz való tartozást beszéli el Szent Pál zsidókhoz írt leveléből (Zsid 2,14-18). Az evangélium története Lukács könyvéből Jézus bemutatásáról szól a jeruzsálemi templomban, Simeon énekéről, Anna próféta asszony hálaadásáról és a Szent Család visszatéréséről Názáretbe (Lk 2,22-40).
A két szent öreg vágya, célja, hogy megláthassák a Messiást. Simeon igaz és istenfélő ember, Anna prófétanő böjtölve és imádkozva szolgálta Istent. Ez az evangéliumi szakasz nemcsak a két szent öreg életének a célját és beteljesülését mutatja meg, hanem hivatásukat is. Szent II. János Pál pápa, amikor a szerzetesek világnapjává nyilvánította ezt az ünnepet 1997-ben, Simeon és Anna életpéldájával a szerzetesekre irányította a figyelmet. A papok, szerzetesek dedikált hivatása, hogy megtérésre hívják az embereket életük tanúságtételével, jelenlétükkel.
A szerzetes és a pap élete Istennek adott áldozat, amiben elég, mint a gyertya, amit az oltár elé tettünk. Minden ember élete áldozat, azonban nem mindegy, milyen oltáron ég el. A pénz, a karrier, a hatalom, az élvezetek oltárán vagy Isten oltárán – mondta Marton Zsolt megyéspüspök. Mi papok, püspökök, szerzetesek az Úr oltárán égetjük el az életünket.
A II. Vatikáni Zsinat Perfectae caritatis (Tökéletes szeretetet) kezdetű, a szerzetesi életről szóló apostoli konstitúciója így fogalmaz: „A szerzetesek tehát, fogadalmukhoz híven, mindent elhagyva Krisztusért Őt kövessék mint az egy szükségeset, s az Ő szavait hallgatva csak azzal törődjenek, ami az Övé.”
Simon és Anna találkoztak a Megváltóval, az értünk emberré lett, megtestesült Istennel, azzal a Fénnyel, aki értelmet ad az életünknek. Mátraverebély-Szentkúton mi is találkozunk a Fénnyel, Isten fiával a Szentlélek által, aki a mi életünknek, hivatásunknak is értelmet, célt, erőt és reményt ad. Azért vagyunk itt, hogy szembenézzünk a hivatásunkkal. A szerzetes hivatása ugyanaz, mint a többi Krisztus-hívőé, de speciális módon: papként vagy testvérként az evangélium életté váltása, hirdetése egy karizma által – folytatta a püspök.
A szerzetesek, Isten emberei saját szerzetesi karizmájuk fénye által világítanak embertársaiknak. Kedves szerzetes testvérek, most, hogy kezetekben égő gyertyát tartotok, és így megújítjátok szerzetesi fogadalmatokat, fényt árasztó hivatásotokban szeretnétek megújulni. Kérjük Istent, segítsen benneteket és mindnyájunkat olyan meghitt szeretettel őriznünk, tanúságtevőkként életté váltanunk, és továbbadnunk szerzetesi és krisztusi hivatásunkat, ahogyan a Szűzanya karjában tartotta a kis Jézust. Így leszünk mi magunk is igazi jellé, fénnyé egymás és embertársaink javára – zárta a prédikációt Marton Zsolt püspök.
A homília elhangzása után a szerzetesek megújították fogadalmukat, majd minden szerzetes tömjént szórt a füstölőbe. Ez a szép szimbolikus cselekedet azt fejezi ki, hogy maguk is Istennek szentelt áldozatként élik életüket fogadalmuk szerint.
A szentmisét agapé követte.
Az Együtt építjük c. történelmi játék 14 képben tekinti át az egyházmegye ezeréves történetét a szentistváni alapítástól kezdve a tatár- és törökdúláson keresztül a sokszoros újjáépítéseken át egészen az 1950-es évekig, az egyházüldözés időszakáig. Ismerős szereplők tűnnek majd fel a színen: Szent István király, Géza és László hercegek a mogyoródi csata előtt, majd később Migazzi Kristóf püspök. De megismerkedhetünk eddig inkább csak a történészek által számon tartott szereplőkkel, mint Berkes András püspöki helynök, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a török utáni váci újjáépítésben. Végül felidézzük azon vértanúk alakját, akik a Tanácsköztársaság, majd a kommunizmus egyházüldözésének áldozataivá váltak.
A képzés célja: olyan elméleti és gyakorlati tudás átadása, amellyel a résztvevők magabiztos készségeket sajátíthatnak el. Megtanulhatják többek között, hogyan építsenek támogató közösséget, miként válhat erőforrássá a közös ima, hogyan váljék vezetésük Krisztus-központúvá, miként szólítsák meg az édesanyákat, hogyan vezessék a csoportot, és hogyan kezeljék a konfliktusokat.
Egyházmegyénk ezeréves fennállásának megünneplése történelmi jelentőségű esemény. E jeles jubileum alkalmából Marton Zsolt megyéspüspök atya a szeptember 19-én bemutatott millenniumi ünnepi szentmise végén pápai áldásban részesíti a jelen lévő híveket. Az áldás áhítatos fogadásához – a szokásos feltételek teljesítése mellett – teljes búcsú kapcsolódik.
Őszentsége XIV. Leó pápa elfogadta excellenciás és főtisztelendő Bábel Balázs érsek úr lemondását a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kormányzásáról, egyúttal utódául kinevezte excellenciás és főtisztelendő Palánki Ferencet, áthelyezve őt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéből.2026. szeptember 14. hétfő
Roxána és Szeréna
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is,...
Összes program »