CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Öt ország egyházzenei vezetői tartottak konferenciát –Kassán. A szűk körű, magas szakmai szintű megbeszélésen tizenöten voltak jelen, köztük öt püspök. A részt vevő nemzetek legfőbb zenei képviselői egymás segítő támogatásáról és rendszeres együttműködésről állapodtak meg. A házigazda Bernard Bober kassai érsek hangsúlyozta a musica sacra sok évszázados jelentőségét és evangelizációs eredményeit. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást adjuk közre.A december 2–4. között zajló eseményről Varga Levente összefoglalóját szerkesztve közöljük.
A háromnapos rendezvény során bemutatták a kántorok, kórusok és orgonák helyzetét az egyes országokban, a zenei szolgálattal összefüggő liturgikus kiadványokat, folyóiratokat, honlapokat, énekeskönyveket és a kántorképzést. A programok angol nyelven folytak.
Ausztriát Sankt Pölten segédpüspöke, Anton Leichtfried, valamint az egyházmegye zeneigazgatója, Johann Simon Kreuzpointner képviselte, aki egyúttal az Osztrák Egyházzenei Bizottság elnöke is. Beszámoltak róla, hogy Ausztriában szinte minden egyházközségnek van kisebb-nagyobb kórusa, a kántorok többsége pedig önkéntes szolgálatban végzi tevékenységét. Graz és Bécs a két legfőbb képzési központ egyházzenészek számára, illetve Sankt Pöltenben, Grazban és Linzben is elérhetők a helyi közösségekben szolgáló kántorok, orgonisták és kórusvezetők számára gyakorlati képzések.
Sankt Pöltenben működik Ausztria egyik legrégibb egyházzenei konzervatóriuma (Konservatorium für Kirchenmusik der Diözese St. Pölten), amely huszonöt oktató közreműködésével képez kántorokat és egyházzenei szolgálattevőket.
Ausztriában máig élő hagyomány, hogy a szentmise állandó részeinél (különösen a Kyrie és a Gloria esetében) is népéneket énekelnek a Gotteslobból. (Gotteslob: a német nyelvterület hivatalos katolikus egyházi imádságos- és énekeskönyve – a szerk.)
Pavel Kopeček, a brnói egyházmegye papja és az olmützi Szent Cirill és Metód Teológiai Kar liturgiával foglalkozó docense elmondta, hogy a Cseh Köztársaságban minden egyházmegyének van egyházzenei központja, kétéves képzéseket Prágában és Olmützben szerveznek, Prágában működik a Szent Zene Társasága (a szervezet célja a liturgikus és koncertszerű egyházzene népszerűsítése az országban koncertek, fesztiválok, szakmai előadások és képzések szervezése révén – a szerk.).
A Cseh Püspöki Konferenciának van külön liturgikus bizottsága, az egyházzene püspökségenként szervezett. A rendszer egymásra épülő szintekből áll, amely összefogja a vezető karnagyokat, orgonistákat, a helyi kántorokat és a kórusénekeseket is. A munkát kiadványok, weboldal, mobilapplikáció segíti.
A lengyelországi egyházzene helyzetéről a Katowicei Egyetem nyugalmazott habilitált professzora, Antoni Reginek atya beszélt. Előadásában kiemelkedő programként említette többek között a zenészek zarándoklatát, amit évente megszerveznek Częstochowába, ahol minden esetben püspök a szentmise főcelebránsa, és amely egyben képzési és lelkinap is a zenei résztvevőknek. Két országos egyházzenei kiadvány van: egy nagyobb terjedelmű a kántorok használatára és egy egyszerűbb az érdeklődők számára.
Szlovákiát Marek Forgáč kassai és Ján Kuboš szepesi segédpüspök, valamint Jozef Vaško, a Szlovák Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottsága Zenei Albizottságának titkára képviselte, aki elmondta, hogy a kassai főegyházmegyének külön is van egyházzenei bizottsága. A szepesi egyházmegye rendszeresen végzi kántorok továbbképzését, illetve negyedéves zenei magazint, valamint liturgikus és kézikönyveket ad ki. Egyházi zenét néhány alapfokú művészeti iskolában és konzervatóriumban lehet tanulni, illetve Szepesváralján (Spišské Podhradie), a Rózsahegyi (Ružomberok) Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Teológiai Intézetében. Kevés a főállású templomi zenész, az állammal való finanszírozási együttműködésről a tárgyalások megrekedtek. Az előadó elmondta, hogy az elmúlt években számos új kompozíció jelent meg és új énekeskönyv elkészítése van folyamatban. Évente szerveznek találkozót kántorok és énekesek számára, az elmúlt szentévben pedig az egyházzenészek zarándoklatot tettek Rómába, közel 250 résztvevővel.
Magyar részről a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) vezetőségét delegálta a szakmai találkozóra
Szili Zoltán társelnök átadta a szervezet elnöke, Fekete Szabolcs Benedek püspök, illetve az MKPK üdvözletét, majd vetített képes prezentációban ismertette az OMCE egyházzene-történeti múltját, az egyesület felépítését, tevékenységét. Beszámolt a közelmúlt szervezési és művészeti eredményeiről, valamint tájékoztatást adott a jelenlegi munkáról és tervekről, az egyházmegyei és országos rendezvények zenei szolgálatáról.
Varga László, az OMCE központi igazgatója felhívta a figyelmet XIV. Leó pápa gyakori hangverseny-látogatásaira, az ezeken mondott számos megnyilatkozására és beszédére, melyekben az egyházi zene kiemelt fontosságát hangsúlyozza. Beszámolt a magyarországi kántorképzésről, rámutatva a budapesti Harmat Artúr Központi Kántorképző jelentőségére, megemlítve az egyházi kórusok létszámát és helyzetét, a Váci Székesegyházi Kórusiskolát, az OMCE és a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet (MALEZI) szoros együttműködését, valamint a Magyar Katolikus Rádió OMCE-műsorait.
Kómár István, az OMCE titkára hangsúlyozta az egyházi zene, ezen belül a liturgikus zene evangelizációs erejét. Beszélt a katolikus iskolák zenei lehetőségeiről, az iskolai kórusok és a templomi szolgálat összekapcsolásáról, az egyházzenei oktatásról.
A bemutatkozó előadásokat baráti légkörű, spontán szakmai megbeszélések követték. A résztvevők elhatározták, hogy a továbbiakban is törekednek az országok közötti együttműködésekre.
A szakmai konferencia a székesegyházban zárult, ahol Marek Forgáč püspök mutatott be koncelebrált szentmisét a katedrális énekkarának közreműködésével.
Búcsúzáskor a magyar küldöttség köszönetét fejezte ki a találkozó szervezőinek, a Szlovák Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottsága Zenei Albizottságának, Bernard Bober kassai érseknek, valamint Jozef Vaško titkárnak a magas színvonalú előkészítésért és a szívélyes vendéglátásért.
Forrás: OMCE
Fotó: Kómár István
Magyar Kurír
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »