CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.ELMÉLKEDÉS HAMVAZÓSZERDÁRA
Amikor hamvazószerdán a homlokunkra kerül a hamu és elhangzik a mondat: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel” (Ter 3,19), hajlamosak vagyunk csak a saját múlandóságunk gondolni. Ekkor azonban nem csak erre emlékezünk, hanem a teremtettségünkre is. Ez a por az a „humus” (termőföld), amelyből Isten minket megformált (v.ö. Ter 2,7).
A nagyböjt elején elismerjük: nem tulajdonosai, hanem részei vagyunk Isten csodálatos világának, így ez a mondat lehet egyben ökológiai hitvallásunk is. Azt mondjuk ki: nem olyanok vagyunk, akik a világ „felett” állnak, hanem szerves részei vagyunk Isten teremtett szövetének. Ferenc pápa a Laudato si’ enciklika kezdetén (LS 2) emlékeztet minket: „Saját testünk is a föld elemeiből épül fel, annak levegőjét lélegezzük be, és annak vize éltet és frissít fel bennünket.”
Amikor a „porra” tekintünk, nem egy értéktelen anyagra nézünk, hanem a „közös anyagra”, amiből Isten az embert és minden más élőlényt is megformált. A teremtésvédelem első lépése tehát nem valamilyen technikai megoldás keresése mégoly súlyos problémákra, hanem a teremtettség szemlélése, az alázat (humilitas).
Az alázat szó gyökere a humus (termőföld). Aki alázatos, az tudja, hogy a helye a földön van, más teremtményekkel együtt, nem pedig Isten trónján. A hamvazószerdán használt hamu a halandóság, a törékenység és az Isten irgalmára való ráutaltság szimbóluma, amely messze túlmutat a külső gesztuson: belső bűnbánatra, megtérésre és húsvéti elköteleződésre hív, miközben emlékeztet a szegényekkel való szolidaritásra a nagyböjtben.
A hamu használata az ókori nyilvános bűnbánók rítusából származik, ahol a megtérő bűnösök hamut szórtak fejükre. A XI. századtól terjedt el az egész egyházban a hamuval való megjelölés. Ennek során a pálmaágak, Magyarországon az előző év virágvasárnapján megszentelt barka elégetéséből készült hamut használjuk. Így alakul ki a folyamatosság, az elmúlt időszak hamuja segíti a jelenre való ráhangolódást. „... testi mivoltunk által Isten oly szorosan összekötött bennünket a környezetünkkel, hogy a talaj elsivatagosodása olyan, mintha mindannyian megbetegednénk; egy faj kipusztulását úgy sirathatjuk, mintha megcsonkítottak volna bennünket” (Evangelii gaudium 125).
A bűnbánat ezen a ponton azt jelenti: sajnálom, Uram, hogy úgy éltem, mintha a világ csak értem lenne, és nem veled és a többi teremtménnyel közösségben.
A hamu a megtérés jele is, amely 40 napos sivatagi útra hív, aszkézisre, imára, alamizsnaadásra, gyónásra és húsvéti szentáldozásra. A megtérés ellenáll a világiasságnak, a szegényekkel való szolidaritást sürgeti, és a feltámadás reményét ígéri.
*
Első feladatunk legyen a „természetközelség” gyakorlata.
A nagyböjt első hetében ne csak elvontan gondoljunk a teremtett világ védelmére.
Keressük meg a fizikai kapcsolatot a teremtéssel. Ezen a héten minden nap tölts el legalább 10 percet a szabadban (kertben, parkban, erdőben), és végezz valamilyen fizikai tevékenységet, ami összeköt a földdel. Ez lehet kertészkedés (akár egy szobanövény átültetése) vagy szemétszedés.
Étkezés előtt állj meg egy pillanatra, ne csak rutinszerűen mondd el az étkezés előtti imát, hanem tudatosítsd: ez az étel a földből „nőtt ki”, Isten áldásával és az ember munkájával. Adj hálát a teremtés gyümölcseiért, amik az életet jelentik számodra!
Forrás és fotó: Teremtésvédelem
2026. április 26-án, a húsvéti időszak negyedik vasárnapján ünnepli az egyház a hivatások 63. világnapját. Ezen a kiemelt ünnepen – amelyet a hívők körében Jó Pásztor vasárnapjaként is ismernek – Leó pápa személyes üzenettel fordul a világ felé. A Szentatya gondolatai idén is irányt mutatnak mindazoknak, akik keresik saját útjukat és küldetésüket a közösség szolgálatában.
Magyarországon több tízezer családban nevelkedik sérült gyermek. Ezek a speciális szükségletű családok olykor óriási, legtöbbször láthatatlan terheket cipelnek. Mások számára elképzelhetetlen kihívásokkal szembesülnek, azonban a fogyatékosságra, mint állapotra a lehető legkitartóbb, legodaadóbb és legelfogadóbb szeretettel válaszolnak. A 18 éves autista, középsúlyos értelmi fogyatékos Barnabás és öccse, a súlyos értelmi fogyatékos Domonkos három nem sérült testvérükkel és szüleikkel Budapesten élnek. Édesanyjukkal, Wagner Annával Király Eszter arról beszélgetett, milyen utat jártak be férjével és öt gyermekükkel, illetve hogyan tapasztalják meg Isten gondoskodását a mindennapjaikban.
A nagyhéten a Váci Egyházmegye hat plébániáján - Boldogon, Cegléden, Drégelypalánkon, Dunakeszin, Isaszegen és Rádon is passiójátékot szerveztek és adtak elő a helyi egyházközség tagjai. A szervezők korábban részt vettek azon a kétnapos képzésen, amelyet Meskó Zsolt rendező tartott. A végeredmény magáért beszél, hiszen a lelkigyakorlattal felérő próbák és a hosszú hetekig tartó készülődés közösségteremtő és megtartó erővel bír a résztvevők szerint. A szervezőkkel készített körinterjúnkat olvashatják.
60. születésnapja alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be Marton Zsolt váci megyéspüspök életéért, hivatásáért, szolgálatáért, melyen koncelebrált Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Dr. Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, valamint az MKPK számos tagja, köztük Ternyák Csaba egri érsek, az egyházmegye papsága és diakónusai. Jelen voltak az egyházmegyében szolgáló szerzetesek, a társegyházak helyi képviselői és hívek. Az ünneplő püspököt az MKPK nevében Dr. Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese köszöntötte.
„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.2026. április 24. péntek
György
Amikor Kafarnaumban Jézus az élet kenyerének mondta önmagát, vita támadt a zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” – kérdezték. Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem...
Összes program »