CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.ELMÉLKEDÉS HAMVAZÓSZERDÁRA
Amikor hamvazószerdán a homlokunkra kerül a hamu és elhangzik a mondat: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel” (Ter 3,19), hajlamosak vagyunk csak a saját múlandóságunk gondolni. Ekkor azonban nem csak erre emlékezünk, hanem a teremtettségünkre is. Ez a por az a „humus” (termőföld), amelyből Isten minket megformált (v.ö. Ter 2,7).
A nagyböjt elején elismerjük: nem tulajdonosai, hanem részei vagyunk Isten csodálatos világának, így ez a mondat lehet egyben ökológiai hitvallásunk is. Azt mondjuk ki: nem olyanok vagyunk, akik a világ „felett” állnak, hanem szerves részei vagyunk Isten teremtett szövetének. Ferenc pápa a Laudato si’ enciklika kezdetén (LS 2) emlékeztet minket: „Saját testünk is a föld elemeiből épül fel, annak levegőjét lélegezzük be, és annak vize éltet és frissít fel bennünket.”
Amikor a „porra” tekintünk, nem egy értéktelen anyagra nézünk, hanem a „közös anyagra”, amiből Isten az embert és minden más élőlényt is megformált. A teremtésvédelem első lépése tehát nem valamilyen technikai megoldás keresése mégoly súlyos problémákra, hanem a teremtettség szemlélése, az alázat (humilitas).
Az alázat szó gyökere a humus (termőföld). Aki alázatos, az tudja, hogy a helye a földön van, más teremtményekkel együtt, nem pedig Isten trónján. A hamvazószerdán használt hamu a halandóság, a törékenység és az Isten irgalmára való ráutaltság szimbóluma, amely messze túlmutat a külső gesztuson: belső bűnbánatra, megtérésre és húsvéti elköteleződésre hív, miközben emlékeztet a szegényekkel való szolidaritásra a nagyböjtben.
A hamu használata az ókori nyilvános bűnbánók rítusából származik, ahol a megtérő bűnösök hamut szórtak fejükre. A XI. századtól terjedt el az egész egyházban a hamuval való megjelölés. Ennek során a pálmaágak, Magyarországon az előző év virágvasárnapján megszentelt barka elégetéséből készült hamut használjuk. Így alakul ki a folyamatosság, az elmúlt időszak hamuja segíti a jelenre való ráhangolódást. „... testi mivoltunk által Isten oly szorosan összekötött bennünket a környezetünkkel, hogy a talaj elsivatagosodása olyan, mintha mindannyian megbetegednénk; egy faj kipusztulását úgy sirathatjuk, mintha megcsonkítottak volna bennünket” (Evangelii gaudium 125).
A bűnbánat ezen a ponton azt jelenti: sajnálom, Uram, hogy úgy éltem, mintha a világ csak értem lenne, és nem veled és a többi teremtménnyel közösségben.
A hamu a megtérés jele is, amely 40 napos sivatagi útra hív, aszkézisre, imára, alamizsnaadásra, gyónásra és húsvéti szentáldozásra. A megtérés ellenáll a világiasságnak, a szegényekkel való szolidaritást sürgeti, és a feltámadás reményét ígéri.
*
Első feladatunk legyen a „természetközelség” gyakorlata.
A nagyböjt első hetében ne csak elvontan gondoljunk a teremtett világ védelmére.
Keressük meg a fizikai kapcsolatot a teremtéssel. Ezen a héten minden nap tölts el legalább 10 percet a szabadban (kertben, parkban, erdőben), és végezz valamilyen fizikai tevékenységet, ami összeköt a földdel. Ez lehet kertészkedés (akár egy szobanövény átültetése) vagy szemétszedés.
Étkezés előtt állj meg egy pillanatra, ne csak rutinszerűen mondd el az étkezés előtti imát, hanem tudatosítsd: ez az étel a földből „nőtt ki”, Isten áldásával és az ember munkájával. Adj hálát a teremtés gyümölcseiért, amik az életet jelentik számodra!
Forrás és fotó: Teremtésvédelem
Március első szombatján, 7-én a nagyböjti bűnbánati időszakban ismét térdepelve imádkozó férfiak töltötték meg a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika előtti teret. Először rendezték meg a kegyhelyen a Szent József-zarándoklatot: Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt kérték a Szűzanya oltalmát, majd a kálvárián haladtak végig, és szentmisével ért véget az imaalkalom. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben meghirdeti hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést. Az idei gyűjtésről szóló körlevelet március 7-én tették közzé.
Közösségi összefogással zárult le a templomi beruházás Becskén. A becskei harangfelújítás februárra fejeződött be, amelynek során két történelmi harang is megújult. A fejlesztés egyszerre szolgálja a hagyományőrzést és a korszerű működtetést.
Megkezdte működését a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) újonnan létrehozott Drámapedagógiai Központja. Az új szakmai műhely célja, hogy kurzusokon, workshopokon és különböző programokon minél több leendő és gyakorló pedagógus ismerhesse meg a drámapedagógia gazdag módszertanát. Az AVKF sajtóközleményét közöljük.2026. március 10. kedd
Ildikó
Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer! A...
Összes program »