CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.ELMÉLKEDÉS
Nagyböjt 1. vasárnapjának evangéliumában (Mt 4,1-11) azt halljuk, hogy Jézus a pusztába vonult, ahol nincs – mai szóval élve – fogyasztás, de a kísértő mindent elkövet, hogy a világ értékeit helyezze középpontba. Ferenc pápa Laudate Deum kezdetű apostoli buzdítása figyelmeztet a „technokrata paradigma” veszélyére (Laudate Deum 20), amely elhiteti, hogy mindent uralhatunk az életünkben. A teremtett világot is. Szent Ferenc a Naphimnuszban nem erőforrásként, hanem „fivérként” és „nővérként” tekintett a világra. Ez a szemléletmód a legfőbb ellenszere annak a felfogásnak, amely a természetet csupán kihasználható tárgynak tekinti (LD 22).
Jézus nagyböjti tanítása a pusztai elvonulás után a bizalomról szól: „Nézzétek a mezők liliomait... nézzétek az ég madarait” (Mt 6,26. 28). A nagyböjti ima alapja ebben a szakaszban a kontempláció (szemlélődés). Amikor megállunk egy virág vagy egy madár előtt, elismerjük, hogy létezésük önmagában érték, függetlenül attól, hogy „hasznosak-e” számunkra. A szemlélődő imádságban a természet a legfontosabb segítőnk abban, hogy megérkezzünk Isten jelenlétébe. Ez a „teremtés tisztelete”, amelyről a Laudato si’ (LS 85) úgy beszél, mint ami Isten szeretetének minden egyes teremtményben való jelenlétét hirdeti.
A szemlélődés megkezdésének elengedhetetlen feltétele az elcsendesedés, amely nélkül nem tudjuk meghallani Isten hozzánk intézett halk szavát. Böjtölni nemcsak ételtől lehet, hanem zajtól, beleértve a digitális zajt és a kényszeres hatékonyságot is. A technokrata világ egyik legfőbb eszköze a figyelemelterelés. A folyamatos digitális zaj elszigetel minket a valóságtól, és megakadályozza, hogy észrevegyük „közös otthonunk” sóhajtásait (LS 47). Ha nem tudunk csendben maradni, nem tudjuk csodálni Isten ajándékait sem. A nagyböjti lemondásnak ezért ki kell terjednie a képernyőkre is, hogy újra felfedezzük a „közvetlen találkozást” a teremtett világgal.
„Az egész univerzummal való kapcsolatunkban a legkisebb teremtményt is úgy kell tekintenünk, mint aki Isten szeretetének tárgya, és abban a kevés másodpercben, amíg létezik, Isten körülveszi őt szeretetével.” (LS 77.)
A nagyböjt elején be kell ismernünk: elfelejtettük, hogy mi magunk is teremtmények vagyunk. Amikor kihasználjuk a földet, valójában saját „testvérünket” bántjuk, és megtagadjuk azt a rendet, amit a Teremtő alkotott.
*
Második feladat: Ülj le csendben 5 percre, és figyeld meg az impulzusaidat. Amikor késztetést érzel, hogy ránézz a telefonodra, ellenőrizd az e-maileket vagy „utánanézz” valaminek a neten, ne tedd meg, csak jegyezd fel magadban: Mi elől akarok most elmenekülni a zajba?
A fotót Bánfalvi Tivadar készítette az Országos Kék Túra ösvény egyik szakaszán.
Forrás: Teremtésvédelem
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Az idei váci egyházmegyei turisztikai szezon nyitó eseménye volt a váci Nagyboldogasszony-székesegyház toronykilátójában létrejött „Az ég Veled!” című állandó kiállítás megnyitó ünnepsége. A kiállítás a kupola építészeti struktúráját, festészeti bravúrját és a freskókon ábrázolt alakokhoz kapcsolódó érdekességeket dolgozza fel különböző módokon, egyben elhelyezve a váci kupolát a világ jelentős kupolái között.
A Váci Egyházmegyei Családközpont pályázatot hirdet alsó, felső tagozatos és középiskolás diákok számára „Híd a generációk között” címmel. A pályázat célja, hogy a fiatalok műveiken keresztül bemutassák, hogyan látják a generációk közötti kapcsolatot, az idősek és fiatalok közötti kötelékeket, tanulságokat, közös élményeket vagy a múlt és a jelen találkozását.
Az alkoholizmus kialakulása általában egy hosszú, 10-15 éves folyamat eredménye. Hátterében mindig a „nem vagyok szerethető” érzés vagy valamilyen lelki trauma áll, amit az érintettek az alkohollal próbálnak meg ellensúlyozni. Gondolkodásmódjuk megváltozik, azt hiszik, megoldható, kézben tartható, irányítható problémával állnak szemben. Előbb vagy utóbb azonban mindenki életében elérkezik a mélypont, amikor már nincs tovább. A Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálata 40 éve foglalkozik alkoholbetegekkel és hozzátartozóikkal, lelki támogatást nyújt az alkohol rabságából történő szabaduláshoz. Sikerük kulcsa, hogy szeretik, elfogadják, befogadják, megértik, támogatják egymást. Fazekas György atyával, a Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálatának lelkivezetőjével, aki maga is érintettből lett pap és segítő, Király Eszter beszélgetett.2026. március 16. hétfő
Henrietta
Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit...
Összes program »