CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Újabb rekordot döntött a felvételizők száma az Apor Vilmos Katolikus FőiskolánTöbb mint 3100-an jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén a tanító BA-szakot a 2026-os felvételin – derül ki a Felvi.hu friss statisztikáiból. Ez közel 25 százalékos növekedés a tavalyi létszámhoz képest, akkor ugyanis 2570 elsőhelyes jelentkezés érkezett az egyetemek és főiskolák tanító szakjaira, míg a korábbi években 800-2000 között mozgott a számuk.
„A hazai tanítótársadalom a pedagógusok világában is a legnagyobb kihívásokkal küzdő, ugyanakkor a legnagyobb lehetőségekkel és küldetéssel rendelkező csoport. Óriási generációs szakadék tátong a most induló kollégák fölött, és jelentősen megváltozott társadalmi környezet, gyermekek. Miközben évtizedekig sokan egyfajta parkolópályaként végezték el a tanító szakot, jelenleg igen magas a társadalmi elismertsége egy-egy munkáját kiválóan végző tanítónak. Összetett, kreatív, változatos, folyamatosan, rövid és hosszú távon is értékteremtő munkát végeznek” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, kiemelve: biztató, hogy egyre több jelentkező, és ezen belül egyre több frissen érettségizett fiatal látja meg ezt a „szinte missziós lehetőséget”.
A nappali képzésre jelentkezők száma is emelkedett
Az elsőhelyes jelentkezők mellett a nappali tanítóképzésre felvételizők száma is több mint 30 százalékkal emelkedett idén. Az elmúlt években a levelező tagozatra jelentkezők száma jócskán meghaladta a nappali formát megjelölőkét – 2023 szeptemberében például két és félszer, 2024 őszén pedig majdnem háromszor annyi leendő tanító kezdte meg tanulmányait levelezőn, mint nappalin.
Dr. Gloviczki Zoltán szerint a levelező tagozatos hallgatók nagyon komoly szakmai utánpótlást jelentenek, ráadásul többnyire komoly tapasztalatokkal, érettséggel vágnak bele felsőoktatási tanulmányaikba, jó velük együtt dolgozni, ám egyre komolyabb problémát jelent a legfiatalabb generációhoz tartozó szakemberek hiánya – ezt a nappali tagozatos, jellemzően frissen érettségizett hallgatók számának emelkedése enyhítheti.
Újabb rekordot döntött az Aporra jelentkezők száma
Az Aporon, az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódjának tanító szakán is emelkedett idén a nappali képzést választók száma, az összjelentkezők száma pedig újabb rekordot döntött. Közel 900-an jelölték meg első helyen a pedagógusokat és segítő szakembereket képző, váci és budapesti campusszal is rendelkező, több egyedülálló képzést kínáló főiskolát.
Az intézmény pedagógusképzési kínálata gazdag: az óvodapedagógusnak készülő hallgatók angol és magyar nyelvű képzés, valamint két nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók német és cigány/roma szakirány közül választhatnak, de kifejezetten népszerű BA-szak a csecsemő- és kisgyermeknevelő is. Az Aporra jelentkezők szociálpedagógiát alap- és mesterképzésen is tanulhatnak, de dönthetnek a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, a neveléstudomány MA-szak, illetve a Magyarországon egyedülálló társadalmi integráció elnevezésű felsőoktatási szakképzés mellett is.
Ezek a képzések évről évre egyre több hallgatót vonzanak: a főiskola óvodapedagógus BA-képzését 10, a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakját 40 százalékkal többen jelölték meg jelentkezési lapjuk első helyén, mint tavaly. A legnagyobb népszerűségnövekedést azonban a szociálpedagógia alapszakon könyvelhették el, amely 70 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott, mint a 2025-ös általános felvételi eljárásban.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény, a Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény a már diplomával rendelkezőket is számos szakirányú továbbképzéssel segíti. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Forrás és kép: AVKF
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 13. hétfő
Ida
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen...
Összes program »