„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.

Kedden délelőtt szépen megtelt a Pesti Vigadó impozáns Makovecz terme, ahol a Búzaszem Iskola vezetője, Horváth Szilárd tartotta meg a Magyar Művészeti Akadémia székfoglaló előadását. Kezdésként Szerényi Béla népzenész, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte a megjelenteket, akik szép számmal eljöttek az ünnepi eseményre. Az elnökséget képviselte Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA elnökségének tagja.

Juhász Zoltán népzenész, az MMA rendes tagja laudálásában méltatta Horváth Szilárd munkásságát, ahogy a nulláról építkezve, kezdetben pár családdal összefogva megalapította a Búzaszem Iskolát, majd az ország kiemelkedő intézményei közé emelte. Juhász Zoltán több fontos momentumot is felelevenített az intézmény életéből. Megemlítette egy Costa Rica-i pap történetét is, aztán Horváth Szilárd bővebben is kifejtette, hogy miről volt szó.

„Egyszer Pécsi Rita szólt a kollégámnak, hogy mégsem jön a Costa Rica-i pap. Mi épp Törökországban voltunk és elfelejtettem mondani otthon, hogy jönne egy Costa Rica-i pap. Azóta ez egy szállóige nálunk, ha valamiben elfáradunk, akkor csak azt mondjuk: nem baj, mégsem jön a Costa Rica-i pap.”

Horváth Szilárd ezt követően bemutatta a Búzaszem Iskola működésének fontos hátterét, hogy miket csinálnak másként a megszokotthoz képest.

„Nagyon fontos számunkra, hogy a gyerekek óráinak harmada (nép)művészeti óra. Aki azt mondja, hogy a jelenlegi NAT mellett nem lehet jó iskolát működtetni, azt várjuk hozzánk, hogy megmutassuk, lehetséges ez. Minden gyereknek szöveges értékelést is adunk, tehát nem csupán jegyekkel osztályozunk. A népzenének az átadásánál is nagyon fontos, hogy nem tanóráról van szó, hanem az életről. Ha így tudjuk átadni a gyermekeknek a hagyományt, akkor értük el a célunkat. A gyerekek csupán 43 százalékos idegrendszeri érettséggel érkeznek az iskolába. Fontos cél, hogy gondolkodni tanítsuk meg őket és ne géphasználatra. Ezért a családokkal egyetértésben kivettük a gyerekek kezéből az okoseszközöket. A magyar népi játék nem versengés, hanem együttműködés alapú. Ma is arra szolgál, hogy jól lehessen működtetni egy társadalmat. Minden iskolai gond a pszichológiai immunrendszer sérültségében van. Ez pedig a népművészet ápolásával remekül orvosolható” – hangsúlyozta előadásában.

Ami a jövőt illeti, fontos célként fogalmazta meg Horváth Szilárd a Magyar Népművészeti Egyetem létrejöttét, amelynek középpontjában nem csupán a népzene vagy néptánc, hanem a néphagyomány van. Ezen kívül Gödön szeretnének létrehozni egy óvodát, valamint elindítják a Magyar Örökség Műhelyt.

Végezetül Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA elnökségének tagja hivatalosan is beiktatta Horváth Szilárdot a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé.

Gratulálunk és sok sikert kívánunk a továbbiakban is munkájához!

Forrás és fotó: SZEMI