CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.Kedden délelőtt szépen megtelt a Pesti Vigadó impozáns Makovecz terme, ahol a Búzaszem Iskola vezetője, Horváth Szilárd tartotta meg a Magyar Művészeti Akadémia székfoglaló előadását. Kezdésként Szerényi Béla népzenész, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte a megjelenteket, akik szép számmal eljöttek az ünnepi eseményre. Az elnökséget képviselte Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA elnökségének tagja.
Juhász Zoltán népzenész, az MMA rendes tagja laudálásában méltatta Horváth Szilárd munkásságát, ahogy a nulláról építkezve, kezdetben pár családdal összefogva megalapította a Búzaszem Iskolát, majd az ország kiemelkedő intézményei közé emelte. Juhász Zoltán több fontos momentumot is felelevenített az intézmény életéből. Megemlítette egy Costa Rica-i pap történetét is, aztán Horváth Szilárd bővebben is kifejtette, hogy miről volt szó.
„Egyszer Pécsi Rita szólt a kollégámnak, hogy mégsem jön a Costa Rica-i pap. Mi épp Törökországban voltunk és elfelejtettem mondani otthon, hogy jönne egy Costa Rica-i pap. Azóta ez egy szállóige nálunk, ha valamiben elfáradunk, akkor csak azt mondjuk: nem baj, mégsem jön a Costa Rica-i pap.”
Horváth Szilárd ezt követően bemutatta a Búzaszem Iskola működésének fontos hátterét, hogy miket csinálnak másként a megszokotthoz képest.
„Nagyon fontos számunkra, hogy a gyerekek óráinak harmada (nép)művészeti óra. Aki azt mondja, hogy a jelenlegi NAT mellett nem lehet jó iskolát működtetni, azt várjuk hozzánk, hogy megmutassuk, lehetséges ez. Minden gyereknek szöveges értékelést is adunk, tehát nem csupán jegyekkel osztályozunk. A népzenének az átadásánál is nagyon fontos, hogy nem tanóráról van szó, hanem az életről. Ha így tudjuk átadni a gyermekeknek a hagyományt, akkor értük el a célunkat. A gyerekek csupán 43 százalékos idegrendszeri érettséggel érkeznek az iskolába. Fontos cél, hogy gondolkodni tanítsuk meg őket és ne géphasználatra. Ezért a családokkal egyetértésben kivettük a gyerekek kezéből az okoseszközöket. A magyar népi játék nem versengés, hanem együttműködés alapú. Ma is arra szolgál, hogy jól lehessen működtetni egy társadalmat. Minden iskolai gond a pszichológiai immunrendszer sérültségében van. Ez pedig a népművészet ápolásával remekül orvosolható” – hangsúlyozta előadásában.
Ami a jövőt illeti, fontos célként fogalmazta meg Horváth Szilárd a Magyar Népművészeti Egyetem létrejöttét, amelynek középpontjában nem csupán a népzene vagy néptánc, hanem a néphagyomány van. Ezen kívül Gödön szeretnének létrehozni egy óvodát, valamint elindítják a Magyar Örökség Műhelyt.
Végezetül Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA elnökségének tagja hivatalosan is beiktatta Horváth Szilárdot a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé.
Gratulálunk és sok sikert kívánunk a továbbiakban is munkájához!
Forrás és fotó: SZEMI
Lédeci Dénes a szolnoki Jézus szíve templom plébánosa. Négy egyházközsége van, hat templom tartozik hozzá, rendszeresen misézik a szolnoki kórházban, havonta egyszer pedig egy idősotthonban is. Amíg külföldön szolgáló paptársai szabadságon vannak, helyettesíti őket akár az ausztrál, akár a svájci diaszpórában. Fontosnak tartja a családok pasztorációját, mert ha nincsenek stabil családjaink, nem lesznek stabil egyházközségeink sem.
2026. november 15.
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.2026. november 11. szerda
Márton
Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt Szamaria és Galilea határvidékén. Amikor betért az egyik faluba, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor megálltak, és hangosan így kiáltottak:...
Összes program »